87537. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos armatúrák, különösen kondenzátorok kerületi kisüléseinek megakadályozására

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87537. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Berendezés villamos armatúrák, különösen kondenzátorok kerületi kisüléseinek megakadályozására. Pfiffner Emil igazgató Fribourg. A bejelentés napja 1923. évi február hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi február hó 11-ike. Gyakorlatilag valamely villamos kondenzátor terhelésének felső határát az a feszültség adja meg, amely mellett a fegyverzetek kerületén kisülések lépnek fel. A 5 kisülések egy bizonyos idő múlva a szigetelőanyagot felhevítik és tönkre teszik és ez okból keletkezésük megakadályozandó. A kritikus feszültségi határ ismert módon nagy szigetelési szilárdsággal bíró szige-10 telőanyaggal való kiöntés által fokozható, amely az összes közöket kitölti és amely a fegyverzet kerületén fellépő koncentrikus elektromos mezővel szemben nagyobb átütési szilárdsággal bír, mint a levegő. 15 Míg a folyékony szigetelőanyagok általában véve kisebb szigetelési szilárdsággal bírnak mint a szilárdak és alkalmazásuk ezenkívül gyakorlati szempontból egyéb hátrányokkal is jár, szilárd szige-20 telőanyag alkalmazása esetén viszont az a hátrány jelentkezik, hogy időszakos túlterhelés és rövid ideig tartó kerületi kisülések — amelyek egyébként magára a kondenzátor dielektrikumára nem volná-25 nak hátrányosak — a szigetelőanyagot átütik és ezáltal a kerületi kisülések feszültségi határát leszállítják. Jelen találmány azon alapgondolatból indul ki, hogy a kerületi kisüléseket a 30 fegyverzetek szélein fellépő potentialkülönbségek csökkentése, továbbá nagy elektromos ellenállású szegélyek alkalmazása által akadályozzuk meg, továbbá a kondenzátort általában a közeit kitöltő 35 anyag minőségétől függetlenné tesszük. Az 1. ábra a kerületi mező kialakulását egy lemezkondenzátor esetére vázlatosan tünteti fel. (i) a dielektrikum, (al) és (n2) a kondenzátor fegyverzetei, az (f) vonalak pedig az elektromos mezőt jelzik. Közvetlenül az (al) és (a2) fegyverzetek szélein a villamos eltolódás az (i) dielektrikumon kívül ugyanazon értékkel bír, mint a dielektrikumban. Mivel azonban a kondenzátort körülvevő médium általában 45 kisebb dielektromos állandóval bír, mint maga az (i) dielektrikum, ugyanazon arányban nagyobb a villamos mező erőssége is. És mivel ezenkívül a szigetelő töltőanyag szilárdsága átütésekkel szem- 50 ben általában kisebb, mint a dielektrikumé, ennek következtében a kerületen partiális átütések és szikrák keletkeznek. A 2. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál 55 az (al) és (a2) fegyverzetek ellenállásokkal (wl) ós (w2) vannak szegélyszerűen körülvéve. A töltőáram ezen ellenállásokban feszültségeséseket létesít, úgy hogy az (al) és (a2) fegyverzetektől távolodva (wl) 60 és (w2) között a feszültségesés a kerület felé csökkenik. Ennek következtében a (wl) és (w2) ellenállások kerületein a mező intenzitása már oly kicsiny, hogy az 1. ábra kapcsán 65 leírt kisülések itt már nem lépnek fel. E viszonyokat vázlatosan a 2. ábra tünteti fel. Az ellenállásokat alkotó szegélyeket valamely ragasztóanyaggal kevert célsze- 70 riien poralakú ellenállásanyagból, pl. poralakú grafitból stb. állíthatjuk elő. Eljárhatunk akként is, hogy a fegyverzeteket a kerület felé oly kis vastagsági mérettel képezzük ki, "hogy azok maguk alkotják 75 az ellenállás-szegélyt. Ez utóbbi kivitelt