87527. lajstromszámú szabadalom • Rostélypálca és tüzelőrostély
Megjelent 1931. évi február hó 16-án. __ MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87527. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Rostélypálca és tüzelőrostély. Erdős Vilmos József oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 24-ike. Csekély fűtőértékű, silány tüzelőanyagok elégetésére eddig kúpos fúvónyílásokkal ellátott rostélyelemeket alkalmaztak, rendszerint légaláfúvással kapcsolatban, ö Ezen szerkezetek lehetővé tették ugyan a silány tüzelőanyagok elégetését, hátrányuk volt azonban egyrészt az igen kicsiny szabad rostélyfelület, másrészt pedig a fúvónyílások függőleges helyzete 10 folytán a légáram igen sok pernyét, valamint elégedetlen por alakú tüzelőanyagot magával ragadott a kürtőbe. Ezen utóbbi hátrányon a fúvónyílások vízszintes vagy ferde elhelyezésével segítettek, 15 mi mellett egyes szerkesztők az összes fávónyílásokat egy irányban, mások váltakozva helyezték el, hogy ezáltal a levegőt összekeverjék és egyenletesen osszák el a rostély felett, ezenkívül egyesek a 20 szabad rostélyfelület növelése céljából a rostélyelemeket lépcsősen rendezték el. Mindezen szerkezetek a meglevő tüzelőszerkezet költséges átalakítását kívánták meg, nevezetesen teknő vagy különleges 25 rostélytartók beépítését tették szükségessé és minthogy maguk a rostélyelemek is sok esetben komplikált és ennélfogva drága öntvényekből állottak a í'entvázolt rostélyszerkezetek nem tudtak elterjedni 30 annyira, ahogy az a silány tüzelőanyagokra való szorultság mellett várható lett volna. A jelen találmány már most oly rostélypálca, mely a fent leírt összes előnyöket egyesíti magában, tehát silány, 35 i>orszerü vagy darabos tüzelőanyagok tökéletes elégetésére alkalmas, nagy szabad rostélyfelületet biztosít, amellett a levegő tetszőleges elosztását teszi lehetővé anélkül, hogy az említett hátrányai lenné-40 nek, azonkívül bármely meglévő tüzelőszerkezetben, akár hossz-, akár keresztirányban, mindennemű átalakítás nélkül alkalmazható, egyszerűen előállítható, olcsó és könnyen kicserélhető elem. A találmány szerinti rostélypálca a 45 mellékelt rajzon van feltüntetve, ahol az 1—3. ábrák a rostélypálca harántmetszetét, oldalnézetét (részben metszve) és felülnézetét (utóbbi két rostélypálcáét) tüntetik fel, 50 4—7. ábrák a rostélypálcák egymáshoz való viszonylagos elhelyezésének különböző módjait, a 8'—10. ábrák pedig a rostélypálcáknak a tüzelőszerkezetben való hosszirányú, illetve 55 harántirányú elrendezésének módját mutatják. A rostálypálca (1) hosszgerincéhez (1—3. ábra) a találmány értelmében oldalt a (2) görbített bordák, illetve szárnyak csatla- 60 lcoznak, melyek azzal egy darabból vannak öntve. A (2) bordák, illetve szárnyak az ábrán látható módon meg vannak hajlítva és felső végük a rostélypálca felső éléhez igen kis szög alatt, majdnem érin- 65 tőileg csatlakozik. Ezáltal elérjük, hogy a bordáknak egymástól távoli elrendezése esetén sem esik át a rostélyon semmi tüzelőanyag, a bordák közti hézagok a (3) ferde négyszög-keresztmetszetű fúvónyí- 70 lásokat alkotják, melyeken át a levegő kedvező irányban jut a rostélyra. Mint az az 1. ábrán feltüntetett felülnézetből látható, két rostélypálcának egymásmellé helyezése esetén a két szárny oldalélei érint- 75 keznek egymással s ilymódon teljesen zárt fúvókákat kapunk. A rostélypálcák felfekvési felülete úgy van kiképezve, mint a közönséges síkrostély-pálcáknál, tehát azok (lásd 1., 2., 3., 80
