87471. lajstromszámú szabadalom • Kerekeken és láncokon járó jármű

3Tegjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87471. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Kerekeken és láncokon járó jármű. de Virel Albán és Cahen Marcel E. mérnökök Páris. A bejelentés napja 1921. évi március hó 24-ike. Franciaországi elsőbbsége 1919. évi szeptembe^hó 30-ika. A találmány tárgya oly jármű, amely a talaj minősége sz-erint tetszés szerint akár hordláncokon, akár pedig kerekeken járatható. Láncokon leginkább út nélküli 5 talajon járatjuk a járművet, míg a kerekek jó utakhoz valók. A találmány főcélja lehetővé tenni: 1. hogy szükség szerint az egyik haladási módról áttérhessünk a másikra, anél-10 kül, hogy emelőkészüléket vagy különleges gépezetet vagy mechanikai vezérművet kellene alkalmazni, egyszerűen azáltal, hogy a járművet valamely akadályon vagy még előnyösebben alkalmas 15 szelvényű éken vezetjük keresztül, amikor az átmenet önműködően következik be, mihelyt a vezető egy kezeügyébe eső kapcsolószerkezetet beállított. Ha ezt a szerkezetet nem működteti, akkor a jármű 20 egyszerűen áthalad az akadályon, anélkül, hogy a haladás módja megváltoznék. 2. hogy ugyanazon tengelyről tetszés szerint hajtható legyen akár a hordiánc, akár a hajtókerék. A hernyómenetet hajtó 25 fogaskerekek amellett ugyanazon tengelyre lehetnek szerelve, mint a gördülőmenetet hajtó hordkerekek. Ezen eredmény elérésére szolgál: 1. egy különleges szerkezetű hordiánc, 80 amely mindkét irányban hajlítható; ez a lánc állandó érintkezésben tartandó a támgörgőkkel. A lánc járó felülete változó, vagyis felfekvési felülete lágy vagy sáros talajon önműködően megnövekszik. 85 Alakja úgy van megválasztva, hogy az adhézió maximális legyen. Könnyen tisztogatható ós a sár eltávolításához hozzáférhető ; 2. az a körülmény, hogy ez a végnélküli lánc olyan kerékállványok körül záródik, 40 amelyek csapok körül lengethetők, úgy hogy a kerékállványok bármilyen viszonylagos helyzete mellett is, a lánc hoszsza és feszültsége lényegileg állandó marad. í5 Amikor a jármű egyenetlen talajon ezen a láncon, vagyis mozgó pályán halad, a kerékállványok viszik a jármű súlyát, még pedig, csuklós ágyazásuknál fogva, a kellő simulékonysággal anélkül, 50 hogy rugókra volna szükség a lökések elhárítására. A hátsó kerékállványok célszerűen a hátsó kerekekkel függnek öszsze, elülsők esetleg a mellső kerekekkel hozhatók kapcsolatba. Amikor ezek a ke- 55 rekek valamely (természeti vagy még célszerűbben mesterséges ékalakú) akadályon haladnak keresztül, lesülyednek a talaj felszínéig, feltéve, hogy felemelt helyzetben voltak, mimellett mozgás kö- 60 vetkezménye azon elmozdulásnak, amelyre maga az akadály kényszeríti a kerékállványokat. A kerekek úgy üzemi, mint üzemen kívüli helyzetükben vezérelt akasztéikok segélyével rögzíthetők. Ha a 65 kerekek üzemi helyzetben vannak, akkor a jármű gördülő menetre kész, mimellett a kerekek akár mint irányító, akár mint hajtókerekek szerepelhetnek. A hajtókerekek a főtengelyről hajtat- 70 nak, amely körül üzembe illetőleg üzemen kívül helyezés céljából, lengethetők. Ez a tengely összeeshet a kerékállványok lengési tengelyével. De ezek a hajtókerekek célszerűen a lánchajtó fogaskerekek ten- 75 gelyén magán rendezhetők el. Ilykép lengési tengely felhasználásával ugyanazon