87437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lefogott lemezalakú testek varratainak és szakadásainak hegesztésére

Megjelent 1 ÍKS 1. évi március hó 16 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87437. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás befogott lemezalakú testek varratainak és szakadásainak hegesztésére. Samesreuther Richárd Butzbacli. A bejelentés napja 1922. évi november hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi szeptember hó 2-ika. Ismeretes már a vörösréznek autogén­hegesztése oly adalékok felhasználásával, melyek a vörösréznek az ömlesztőfürdő­ben való oxydálását meggátolják és így a 5 hegesztési helyen nem csökkentik lénye­gesen a vörösréz szilárdsági tulajdonsá­gait. Ezen szerek alkalmazásával két ol­dalról hegeszthető lemezeken és edénye­ken tartós hegeket létesíthetünk, feltéve, 10 hogy a műveletet helyesen végezzük. Nem sikerült azonban oly vörösrézleme­zek kifogástalan hegesztése, melyek nem hegeszthetők egyidejűleg két oldalról, pl. beépített kettősfalú tartályok, mint ami-15 lyenek a mozdonyok vörösréz-tűzszekré­nyei és effélék. Ilyfajta lemezeknek egy oldalról történő hegesztése közben eddigelé nem volt elkerülhető a lemezek egyoldalú felmelegedése, mely igen magas belső fe-20 szültségekre és ezeknek további folyomá­nya gyanánt szakadásokra, illetve repedé­sekre vezetett, főleg akkor, ha a lemez be volt fogva és esetleges alakváltozásokat nem követhetett szabadon. 25 A jelen találmány tárgyát alkotó el­járás lényege megfelelő tömegű és hő­kapacitással bíró, üllőszerű alátét alkal­mazásában van, melyet nemcsak a hegesz­tés, hanem a varratnak a hegesztést kö-80 vető, kalapálása közben is a varrat és a szomszédos lemezszegélyek alatt rende­zünk el. Emellett az alátétet mechanikai eszkö­zök, pl. ékek, csavarok vagy effélék útján 85 oly erőteljesen szorítjuk a munkahelyhez, hogy a hegesztendő hely kissé megemel­tetik. A találmány szerinti eljárásnál alkal­mazott üllőszerű alátétnek kétrendbeli ha­tása van. Az első, thermikus vonatkozású hatás abban nyilvánul, hogy az alátét a hegesztendő lemez mindkét oldalának ha­tásos felmelegedését azáltal indítja meg, hogy a láng nem fújhat át szabadon a he­gesztési résen, mert az üllőszerű alátét 45 visszaveti, úgy hogy visszacsapódásnál annál erőteljesebben hat a hegesztési le­niezek szegélyeire. Emellett megfigyeltük, hogy még akkor is, ha az üllőszerű alá­tétet jól odaszorítjuk a munkadarabhoz, 50 ez utóbbi és az alátét között még mindig keskeny rések maradnak szabadon, melye­ken a hegesztő láng áthatol és a lemez alsó oldalát tetemesen felmelegíti. Figye­lemreméltó emellett, hogy az üllőszerű 55 alátét, elegendő hővezetőképességet és hő­kapacitást feltételezve, azon csekély felü­let következtében, melyen a heeesztő láng teljesen kifejtheti hatását, a hegesztő munkás némi ügyessége mellett, nem öm- 60 lik meg, úgy hogy a hegesztés számára csak forma gyanánt szolgál, melyről a munkadarab leemelhető és melytől a he­gesztés maga elkülönítve marad. Az üllőszerű alátét hatása a következő: 65 Az alátét, a hegesztési helynek a hegesz­tési folyamat befejezése után meginduló kalapálása közben üllő gyanánt szolgál és a dudorszerű hegesztési varratnak oly nyúlását eredményezi, hogy az anyag le- 70 hűlésétől eredő összehúzódása kiegyenlít­tetik és az egyébként fellépő feszültségek elkerültetnek. Természetes, hogy a hegesz­tésnek és kalapálásnak rövid időközökben kell váltakoznia, mert szükséges, hogy az 75 anyag a kalapálásnál még meleg és nyújt­ható legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom