87406. lajstromszámú szabadalom • Egy vagy többkamrás nyomólégfék

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87406. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Egy- vagy többkamarás nyomólégfék. Drolshammer Ivar Hamar. A bejelentés napja 1922. évi április hó 13-ika Franciaországi elsőbbsége 1921. évi április hó 16 ika. Egy- és többkamrás nyomólégf ékekhez való gyorsfékező szelepeknél, melyeknek vezérlődugattyúja a vezeték, fék- és rúgó­nyomás hatása alatt, vezérlőtolattyúja 5 pedig a fék- és rugónyomás hatása alatt áll, gyors és egyenletes fékhatás elérése céljából ismeretes már az az elrendezés, hogy a vezérlődugattyú a főlégvezetékben uralkodó nyomás csökkentésekor egy pót-10 kamrát iktat be, hogy a fővezetékből le­vegő áramolhassák részben ebbe a pót­kamrába. A féknyomás későbbi növelése­kor ez a pótkamra mindig beiktatva ma­rad és így nem jut többé érvényre, mert 15 már telve van nyomólevegővel és csak a fék teljes megoldásakor ürül ismét ki. A jelen találmány ezen ismert elrendezésnek tetemes javítását célozza és pedig azáltal, hogy a pótkamrát a fékszelep vezérlő-20 tolattyújában ós nem annak vezérlő­dugattyújában rendezzük el, hogy így a pótkamra mindig teljesen hatásra juthas­son. Tetszőlges féknyomás beállításakor, mely a fővezetékben uralkodó nyomás 25 csökkentésével történik, a pótkamra min­dig önműködően beiktattatok. a kívánt féknyomás elérésekor pedig rögtön ismét kikapcsolódik. A féknyomás minden to­vábbi növelésekor mindig ismét be- és ki-30 kapcsolódik ez a pótkamra, úgy hogy min­dig valamennyi kocsinak tetszőleges erős, gyors és egyenletes fékezése érhető el. A találmány továbbá arra vonatkozik, hogy a gyors és egyenletes fékezést egye-35 dűl a vezérlőtolattyúval, pótkamra nélkül, érjük el és pedig üzemi és vészfékezésekor önműködően megy végbe valamennyi ko­csinak tetszőleges lassú és igen gyors fé­kezése. 40 A találmánnyal azt is elérjük, hogy egy egyesített szabályozó és elzárócsap beállí­tásával lehetővé válik, hogy a fékezés se­bességét a vonat hosszának megfelelően kézzel beállítsuk és a féket egészen is ki­kapcsoljuk és megoldjuk, amikor is a fék- 45 hengerben és a segédlégtartályban foglalt levegő eltávozik, vagy pedig csak a fék­hengerben lévő levegő távozik el, ellenben a segédlégtartályban lévő levegő nem megy veszendőbe, mint ahogy az ezideig 50 történt. A fék tehát vonatrendezéskor az egyes kocsik fékezésére és fékjeinek meg­oldására használható. A vasúti vonatok­hoz stb. való ismert, szabályozható nyomó­légfékeknél ismeretes már a kívánt fé- 55 kezőerő mindenkori nagyságának kézzel vagy önműködően, közvetve az egyes ko­csik mindenkori terhelése útján való be­állításakor. Ezeknél a fékeknél a külön­böző keresztmetszetű beeresztőcsatornák 60 fojtásával, ill. beállításával körülbelül el­érhető ugyan, hogy egy kevésbbé vagy egyáltalában meg nem rakott kocsi min­denkor szükséges legnagyobb fékezőereje is ugyanazon idő alatt éressék el, mint egy 65 teljsen megrakott kocsi maximális fékező­ereje. Hogy ezt elérjük, hosszadalmas és költséges kísérletekre van szükség, hogy a beállítható beeresztő keresztmetszetet különböző nagyságát meghatározzuk, mi- 70 mellett a vonatvezetői fékező szelepnek a mindenkor csak egy bizonyos meghatáro­zott állásánál lehetséges a különbözőképen megrakott kocsiknál az éppen szükséges legnagyobb fékezőerőt ugyanazon időben 75 beállítani. Más vonatvezetői fékező szelep­állásnál pl., ha a nyomólevegőt a főveze­tékben egészen lassan kevesbítjük a ke­vésbbé megrakott és főleg az egész kis mértékben megrakott kocsiknál a leg- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom