87315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan könnyen fehéríthető sejtanyagrostok előállítására különböző növényi rostokból és hulladékokból, mint lenmag- és kendermagszalmából, jutából, nádból, csalánból, agavéből, burgonyahéjból, fűzfakéregből és más efféléből, amelyek a gyapotfonódákban közvetlenül fonható gyapotpótlék gyanánt, úgyszintén nyersanyagul szolgálnak papiros, nitrocelluloz stb. gyártására

Megjelent 1931. évi április lió 121-én. MAGYAR KIRÁLYI jffinK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87315. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás olyan könnyen fehéríthető sejtanyagrostok előállítására különböző növényi rostokból és hulladékokból, mint lenmag- és kendermagszalmából, jutából, nádból, csalánból, agavéből, burgonyahéjból, fűzfakéregből és más efféléből, amelyek a gyapotfonódákban közvetlenül fonható gyapotpótlék gyanánt, úgyszintén nyersanyagul szolgálnak papiros, nitrocelluloz stb. gyártására. Dr. ehrenthali Possanner Bruno tanár Chöthen (Anhalt). Pótszabadalom a 81304:. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1921. évi február hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1919. évi november hó 24-ike. A 81304. számú törzsszabadalom szerinti eljárás foganatosításánál kitűnt, hogy nagyobb biztosság elérése céljából a feltárásnál és az elemi rostok lehető leg 5 nagyobb szilárdságának megtartására, különösen íinom íonalszámok előállításánál, célszerű a feltárási fokozatoknak a következőkben leírt továbbmenő megbontását eszközölni. Ezáltal ugyanis elérjük, 10 hogy ezen eljárás hidegben is tökéletes feltáráshoz vezet és hogy egyszerű nyitott edényekben is dolgozhatunk, miáltal egyrészt az eljárás megbízhatósága fokozódik, másrészt pedig a berendezési és 15 üzemi költségek lényegesen csökkennek. Lehetővé van továbbá ezzel téve az előre haladó feltárás jobb megfigyelése és az előre haladó reakciónak a legkedvezőbb pillanatban való megszakítása, még mi-20 előtt a rostok szilárdságának károsítása vagy más hasonló hátrányok felléphetnének. Az egyes kezelések közé célszerűen tisztító- és mosófolyamatokat iktatunk be, miáltal az egyes sejtekké való feltárás, a 25 rostok legnagyobb megkimélósével, még előmozdítható és gyorsítható. Az új eljárást a következőképpen foganatosítjuk: I. Előáztatás. A nyers vagy mechani-30 kailag előkészített növényi anyagokat, úgymint a kender- és lenáztatóknál buktató berendezéssel ellátott nyitott kádakban (vagy máseffélékben) vízbe tesszük és azokban 3—6 napig 30—50° C-nál beáz-35 tatva hagyjuk, míg gázbuborékoknak bő fellépése a kezdődő erjedést és a kérgesedésnek ezzel összekötött részbeni megbontÜSSrt nem jelzi. Az erjedési vizet most lehúzzuk és újból felhasználjuk friss nyersanyag áztatására. A visszamaradt 40 rostot a kádban mossuk ós azután buktatással kiürítjük az alatta lévő reakcióedényekbe, amelyekben a további kezelést végezzük. II. Hidrolízis. Az előáztatott rostot, 45 úgymint a törzssBabadalomban, szabad (orgános vagy anorgános) savaknak vagy ezen savak savanyú sóinak gyenge, vizes oldataival néhány órán át egészen két napig közönséges hőmérséklettől legfel- 50 jebb 30—40° C-ig kezeljük. Ez és a következő folyamatok többek között a papír-és cellulózgyárakban használatos forgó-, illetve buktató főzőedényekben foganatosíthatók. 55 Ha ezen hidrolízisnek gyenge melegítésnél kell végbemenni, ekkor az ehihez szükséges csekély meleget a nagy mennyiségben hulladék gyanánt kapott vakarékoknak vagy szálkáknak, amelyek a me- 60 chanikai megmunkálásnál lehullanak, elégetése útján fejleszthetjük. Ha ezen hidrolitos kezelés be vain fejezve, akkor a savanyú folyadékot lehúzzuk és friss, előáztatott anyagnak hidro- 65 litos bontására használjuk, míg a visszamaradt rostot a kazánban friss víznek folytonos hozzávezetésével, esetleg a Kazánnajc egyidejű, lassú forgatása mellett, mossuk mindaddig, míg a mosóvíz már 70