87288. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű

Megjelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jnHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87388. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Hajtómű. Éneken Eduárd Alzey. A bejelentés napja 1920. évi május hó 22-ike. A találmány tárgya hajtómű a hajtó­erőnek helytálló erőforrásról mozgékony előtéttengely segélyével az erőforrás alap­lemezéhez képest bizonyos határok között 5 elállítható munkagépre állandó hajtószal­lag-feszültség mellett való átvitelére. Ilyen célra már eddig is alkalmaztak mozgékonyan elrendezett előtéttengelye­ket, melyek egyetlen kilengethetően el-10 rendezett keretben voltak ágyazva és ez­által a munkagépnek csak korlátolt mér­tékben biztosítottak állandó hajtószallag­feszültség mellett mozgékonyságot. A ta­lálmány szerint oly két keretből álló ke-15 retrendszer alkalmaztatik, mely az előtét­tengelynek igen tág határok között való mozgékonyságát biztosítja és ezáltal lehe­tővé teszi, hogy ugy a munkagép helyzet­változásainál, valamint a hajtószallagnak, 20 nevezetesen hajtószíjnak nyúlásánál a hajtószíj feszültsége mindig állandó le­gyen, illetve a mindenkori kerületi erők­nek megfelelően önműködően beszabályo­zódjék. 25 A rajzon az 1. ábra a hajtómű nézetét, míg a 2., 3. ábrák metszeteket mutatnak az 1. ábra C—D, illetve A—B vonalai sze­rint. A rajzon (a) jelenti az erőforrásnak, 30 pl. villammotornak hajtótengelyét. Ezen villammotor szilárdan megerősített alap­lemezre van erősítve. A munkagép maga a rajzon feltüntetve nincsen és ahhoz a (b) előtéttengelyről a (c) szíjhajtás vezet, 85 míg a (b) előtéttengelyt az erőforrás (a) tengelyével ugyancsak szíjhajtás kap­csolja össze. A (b) előtéttengely keretmű­ben van ágyazva, mely keretmű egyfelől az U-alakú (d) keretből és az ugyancsak U-alakú (e) keretből áll, mely kereteket 40 az (f) tengely köti csuklósan össze, mely tengelyen a (h) feszítősúlyhoz tartozó (k) kötéltárcsa is ülhet. Maga az (e) keret (g) csapok körül lenghetően van az erőforrás alaplemezéhez erősítve. Ezen elrendezés 45 folytán a (b) előtéttengely tág határok kö­zött elmozoghat és a D= (e + d) — (e —d) szélességű körgyűrű-szeleten belül tetsző­leges helyzetet foglalhat el, amiáltal elér- 50 hető, hogy az erőátviteli szerv, ill. hajtó­szíj úgy az erőforrás, valamint a munka­gép irányában megfeszíthető. A hajtószíjaknak ezen két irányban való önműködő feszítését végezheti magá- 55 nak az előtéttengelynek, az azon ülő hajtótárcsáknak, valamint a (d, e) kere­teknek önsúlya. Szükség esetén ezen célra külön (h) feszítősúly is alkalmazható, amelynek felfüggesztésére szolgáló huzal 60 az (f) tengelyen ülő (k) korong és az alap­lemezen ágyazott (i) korong körül futva csatlakozik a (d) keret szabad végéhez és biztosítja ezáltal a (b) előtéttengelynek mindenkor oly elmozdulását, mely a 65 haj tószí jakat úgy az erőforrás, valamint a munkagép irányában önműködően meg­feszíti. A rajzon az előtéttengelynek egyik munkahelyzete kihúzottan, másik munka­helyzete pedig pontozottan van feltün- 70 tetve. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a munkagép az erőforrás alaplemezére ál­lított merőlegeshez képest jobbra-balra tág határok között állandó szíjfeszültség között elállítható és, hogy a szíjfeszültség 75 a hajtószíjak nyúlásától független.

Next

/
Oldalképek
Tartalom