87268. lajstromszámú szabadalom • Optikai rács

' Megjelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87208. SZÁM. IX/f. OSZTÁLY. Optikai rács. Escher Károly és Hoffmaim Viktor Budapest. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 4-ike. Jelen találmány az optikai rácsok to­vábbi kiképzésére vonatkozik és az a célja, hogy a rácsok használhatóságá­nak körét kiterjesszük és a rácsok révén 5 új fényhatásokat érjünk el. Az eddig ismeretes optikai rácsok lé­nyegileg nem tettek egyebet, minthogy a fénysugártömeget lehető szűkre szorított áttörésekkel felaprózták. A rácsozás egy-0 mással párhuzamos, úgyszintén egymást derékszög alatt metsző egyenes vonalak­kal történt, amelyek tulajdonképen egyet­len alapsíkba estek. A jelen találmány szerinti ráccsal a felaprózáson kívül még 6 a fénysugaraik menetirányát is sokszoro­san befolyásoljuk, kivitelben pedig elté­rünk a legelemibb mértani függvények összesítésétől. Szükségesnek tartjuk előrebocsátani, 0 hogy az optikai rácsnak alkatrészei a rácselemek, amik a fénysugarak részére akadályokul szolgálnak, továbbá az opti­kai hézagok, amik viszont keresztülbo­csátják a fénysugarakat. 5 Jelen találmány szerint már most a rácselemek rendje — amennyiben egy­értelemben, vagyis egy főirányban, futó rácselemekről van szó — elüt az egyenes­vonalúság, párhuzamosság és egysíkúság 10 hármas egységétől, amennyiben pedig több értelemben, vagyis több főirányban futó rácselemekről van szó, elüt az egyenes­vonalúság, párhuzamosság, derékszögű metszőszögesség és egysikúság négyes 15 egységétől. A mondott optikai rácsnak tehát vagy az egyenestől elütő irányú elemei vannak, amelyek például hullámos, illetve hur­kolt, vagyis bodros vonal mentében fui-10 nak, főképen pedig a rács síkjára merőle­ges értelemben bodrosodnak, úgy hogy optikai hézag marad a rács síkja és a rácselemek bodrai között, vagy pedig egyenes elemei, de akkor ezek legalább is vagy más-más síkba esnek, például az 45 egyik rend egy üveglap egyik, a másik pedig annak másik oldalán van, vagy nem párhuzamosak, vagy pedig hegyes és tompa szög alatt keresztezik egymást. Megtehetjük azonban azt is, hogy az 50 optikai rácsnak az egyenestől elütő irá­nyú elemei egyenes elemekkel váltakoz­nak, mikor is ez utóbbiak az egyenestől elütő elemeket keresztezhetik is. Amennyiben többrétű rácsot alkalma- 55 zunk, úgy is rendezhetjük a dolgot, hogy a különböző értelemben futó rácselemek kíilöin-külön síkba esnek. A leirt rácson a szomszédos fénykévék, sőt ugyanazon fénykévének egyes részei 60 is más és más szög alatt hatolnak keresz­tül, úgy hogy eközben a rácson is, egymá­son is ismételten és ismételten irány­változást szenvednek. Különösen akkor szembetűnő ez, mikor a rácselemek a rács 65 síkjára merőleges értelemben bodrosod­nak, mert ekkor a fénysugarak, főként pedig az egyes fénykévék szélső sugarai valósággal cikkáznak a rácson való át­hatolás közben. 70 A találmány szerinti ráccsal felvett fényképeken a kontúrok úgy grafikus ér­telemben, mint pedig színértékelk fokoza­lai érteimében is mintegy feloldódnak, éppen mert ezen rács révén a íénysuga- 75 raknak mintegy oldalkomponensei is se­gédfénysugarak gyanánt érvényesülnek. A kontúrfeloldódás a túlsugárzás révén oly hatályos, hogy például arcképeknél a retouohe rendszerint mellőzhető leszen. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom