87260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés buza, rizs és más szemes termények aprítására

' Megjelent 1931. évi április hó 1-én. MA6YAR Ki SÁLI 1 8ZABADALMI BIBÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 87360. SZÁM. - X/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés búza, rizs és más szemes termények aprítására. Spensley Jacob W. Manchester. A bejelentés napja 1923. évi február hó 15-ike. A találmány búza, rizs, tápióka, ten­geri, árpa és más oly szemes termények aprítására alkalmas eljárásra és az annak kivitelére szolgáló berendezésre vonatko-5 zik, mely termények felaprítása rendesen örlőhengerek segélyével történik. Eddig­elé rendesen úgy jártak el, hogy a sze­mes terményeket és azoknak töretét őrlő­hengereknek egymás után következő so­.0 rozatán vezették át, oly célból, hogy amennyire csak lehetséges, a lisztképző alkatrészeket a korpától vagy maghéjtól ós a csirától elkülönítsük. Ez utóbbi az eredeti magszemek, főleg sikérből álló, a [5 szem legbelsőbb héjához tapadó részét al­kotja. A malomipar legfejlettebb fokán, igen finom és lehetőleg fehér liszt előállítása céljából, nagyszámú őrlőhengersorozatot 10 alkalmaznak, ahol is az őrölnivalót egy­más után vezetik át az egyes hengerszé­keken. Legalább is négy, de néha hat, sőt nyolc aprítást is végeznek azon malmok­ban, melyeknek törekvése a legkiválóbb }5 minőségű liszt előállítására irányul. En­nek oka abban rejlik, hogy minél kisebb az aprítások száma, annál erőteljesebb az egy-egy hengersorozatban fellépő aprító hatás és annál inkább apríttatnak fel a [0 magvak azon alkatrészei is, melyeknek törekvése a liszt színének megváltozta­tása vagy a liszt minőségének másirányú csökkentése. Ezek az alkatrészek ily mó­don, a liszttel együtt, a kiőrlő berendezé­(5 sekbe ós a kész lisztbe is belekerülnek. A jelen találmány célja a liszt minősé­gének megjavítása és ezzel kapcsolatban a korpának jobb elkülönítése, további színlisztmennyiség kitermelése mellett, még pedig kisebb számú aprítással, mint 40 eddigelé lehetséges volt. Ezt az eredményt a jelen találmány szerint azáltal érjük el, hogy az őrlőhen­gerek vagy más aprító berendezések kö­zül azokat választjuk ki és tartjuk meg, 15 melyekben az aprító hatás kevésbbé erő­teljes és hogy az aprítást és tisztítást nagy sebességgel forgó csapos-tárcsás őrlőjáratokban fejezzük be. Az említett célra alkalmasak pl. a 2224/1910. és 186.462. 50 számú angol szabadalmi leírásokban is­mertetett őrlőberendezések, melyek közül az egyikben a kerület egy helyén tangen­ciális irányban, a másikban pedig, sugár­irányban, az egész kerület mentén törté- 55 nik az őrlemény kivezetése. Azt találtam, hogy egyetlen az ilyen csapos-tárcsás őrlőjárat két kiőrlőhenger-sorozatot képes helyettesíteni és emellett nemcsak oly ha­tásosan végzi, illetve fejezi be az aprítást eo és tisztítást, mint az őrlőhengerek, hanem a korpát is tökéletesebben fogja elválasz­tani a színliszttől, úgy hogy a színliszt­kitermelés növekszik. Azonfelül azon nagyfokú verőhatás folytán, melynek az 65 őrleni való a csapos-tárcsás őrlőjáratok­ban ki van téve, a lisztképző alkatrészek közül azok, melyek a hulladékhoz tapad­nak, ezen hulladékok fehérítésére szolgál­nak, úgy hogy ezek minősége kereskedelmi 70 célokra nem csökken észrevehetően, a na­gyobb lisztkitermelés ellenére. Egyidejű­leg az őrlőberendezés sokkal gazdaságo­sabb lesz, miután egyetlen csapos-tárcsás őrlőberendezés néhány őrlőhengerpár 75 munkáját képes elvégezni. Minthogy a csapos-tárcsás őrlőberende­zés nagy sebességgel hat az őrlenivalóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom