87206. lajstromszámú szabadalom • Feszítő szerkezet vasuti biztosító berendezések huzalvezetékei számára

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI JHHBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87206. SZÁM. — Va/íá. OSZTÁLY. Feszítőszerkezet vasúti biztosító berendezések huzalvezetékei számára. Südbahng-esellschaft cég1 Wien. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 9-ike. A huzalvezetékekhez tartozó feszítő szerkezeteknek mindenek előtt két íőfelté­telt kell teljesíteniök: A feszítősúlynak egyrészt követnie kell a huzalvezetéknek 5 a hőmérséklet változásai által előidézett hosszváltozásait, másrészt azonban az át­állító mozgás alatt a huzalvezetékre gya­korolt erőhatások esetén nem szabad emelkednie, mert különben a huzalveze-10 tékkel közölt állítóút a feszítősúly meg­emelésére emésztetnek fel anélkül, hogy az átállítandó sz-ervre vitetnék át a moz­gás. Az ismert feszítő műveknél azáltal 15 igyekeztek az említett feltételeknek ele­get tenni, hogy csupán a két vonószerv egyikének megfeszítésekor, pl. átállítás közben, a feszítő súlyt megemelés ellené­ben biztosító rekesztő szerkezetet iktattak 20 be. Ezt a szerkezetet az állító mozgás be­fejezése után, a huzalfeszültségek ki­egyenlítésekor természetesen ismét ki kell iktatni. Ha azonban valamely ellen­állásnak az átállítandó készülékben való 25 fellépése folytán az átállító mozgás után is nagyobb feszültség marad vissza a vonóhuzalban, mint az utánaengedő hu­zalban, altkor ezen ismert szerkezeteknél az a nagy hátrány lép fel, hogy a re-80 kesztő szerkezet a vonóhuzal nyugalmi helyzetében is a beiktatott helyzetben vesz­tegel, miáltal utánakövetkező hőmérsék­letcsökkenóskor a feszítősúly nem emel­hető meg, úgy hogy a huzalvezeték any-85 nyira túlfeszül, hogy a rekesztő szerkezet gyakran tetemes erőhatás alatt az elre­kesztési állásból kiszakíttatik, mimellett a berendezés vagy a vonószerv gyakran megsérül. 40 Ennek a berendezésnek további hátrá­nya, hogy útveszteségek lépnek fel az ál­lító mozgás kezdetén, a rekesztő berende­zés beiktatásának megtörténtéig, és hogy fennáll annak lehetősége, hogy mindkét vonószerv egyenletes meghúzása esetén a 45 feszítősúly az ezen esetben még sem mű­ködő rekesztő szerkezet jelenléte ellenére is megemeltetik, minek következtében a vonószerv bizonyos körülmények között oly nagy mértékben hosszabbodik meg, 50 hogy a huzalvezetékről működtetendő ké­szüléknek avatatlanok részéről eszközölt időszerűtlen átállítása válik lehetségessé. A jelen találmány szerinti berendezés mindezeket a hátrányokat kiküszöböli, 55 miután egyrészt a feszítő súly teljes rög­zítése sohasem áll be és másrészt a feszítő súly gyors megemelése minden körülmé­nyek között mégis lehetetlen. A találmány alapgondolata az, hogy a 60 feszítő súly emelését vagy süllyesztését mindig, de csak lassan, körülbelül azzal a sebességgel engedjük meg, mely hirte­len fellépő hőmérsékletváltozásnál szük­séges maximum gyanánt kiadódhat. Ezt 65 a jelen találmány szerint egy a feszítő­súllyal összeköttetésben álló fókszerkezet­tel érjük el, mely a feszítő súly megeme­lését vagy süllyesztését a legnagyobb erő­hatás mellett is, csakis a hőmérséklet- 70 változásoknál fellépő huzalfeszültség­kiegyenlítés számára szükséges maximá­lis sebességgel engedi meg. Ezáltal egyrészt lehetetlenné tesszük a vonószervnek a hőmérsékletváltozások 75 okozta túlfeszítését, mert a feszítősúly mindenkor utánaengedhet a dróthuzai hosszváltozásainak, tekintet nélkül arra, vájjon az átállítás után a faszültségek teljes kiegyenlítődése beállt volt-e, vagy 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom