87141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus festőanyagok szilikátjainak előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87141. SZÁM. — IV/f. OSZTÁLY. Eljárás bázikus festőanyagok szilikátjainak előállítására. Eberlein Vilmos Kochel. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 6-ika. Ismeretes, hogy bizonyos természetes és mesterséges szilikátok a festőanyagok lekötésére befolyással vannak. Különö­sen aluminium szilikátok, amelyeket eny­ves és pigmentes festőanyagok előállítá­sánál használnak. Ezen tulajdonságoknál fogva ezen szilikátok a színes földfestékek előállításánál színtelenítő vagy rögzítő földek gyanánt használhatók. A rendes eljárásnál a festőanyagok elő­ször vízben oldatnak s az így kapott ol­dat adagoltatik a szilikáthoz. Az ismert eljárásoknál a szilikátok ál­tal lekötött festőanyag százalékszáma cse­kély, kb. 1—3% s a színeknek a fénnyel szemben nincs tartósságuk és ragyogásuk. A jelen találmány tárgya olyan festő­anyagok és színezők előállítására vonat­kozik, melyek színtartók és ragyogók, amelyek magas százalékú vízzel ki nem mosható színezőanyagot tartalmaznak s amelyek a kereskedelemben használt í'es tékek előállításához kellőképp higíthatók. Úgy találtam, hogy a fent említett ter i mészetes vagy mesterséges kolloid álla­poti'i aluminium szilikátok a bázikus festőanyagokból nemcsak kiválaszthatják az organikus festőanyagot és azokat lekö tik, hanem az ilyen kolloidállapotú „le­l begő oldatok" az organikus festőanyagok oldását elősegítik s sokkal több festőanya­got oldanak fel, mint amennyi a lebegő oldatnak megfelel. Oldó hatásuk a. kolloidális tartalommal > nő. Alkáliák s védő kolloidállapotú olda­tok adagolása (mint pl. állati és növényi enyv, dextrin stb.) is növelik az oldóké­pességet. A festőanyagok a szilikátok ál­tal leköttetnek s újabb friss folyadék ál­) tal többé ki nem moshatók. A találmány egy javított eljárásból áll, mellyel a bázikus festőanyagokat színte­lenítő vagy cserebazikus tulajdonságú természetes vagy mesterséges aluminium szilikátok segélyével vízben oldjuk, mely 45 eljárás jellemező sajátsága, hogy oly cse­kély mennyiségű vizet használunk, mely a festőanyagot fel nem oldja, azután ezen keveréket melegítjük, miközben a szilikát colloidális képződménye áll elő, miáltal a 50 festőanyag feloldatik és rögzíttetik. A találmány továbbá bizonyos alkaliak­kal kevert anyagok utólagos hozzáadásá­ból áll (festőanyag, szilikát, kevés víz), továbbá kolloidállapotú oldatok hozzáada- 55 golásából, amelyek a szilikátok kolloid­állapotú oldatainak képződését elősegítik. A találmány továbbá az előbbiek sze­rinti festőanyagtestek előállítására is vo natkozik. 60 A festőanyagok előállítására használt víz rendesen a festőanyag mennyiségével egyenlő, amely teljesen elégtelen volna a festőanyag oldásához. Mindazon szilikátok alkalmasak oldó- 65 szerül, amelyek részben vágy egészben kolloidális állapotnak vagy a bázikus festőanyagokkal való kezeléssel ilyenbe hozhatók. Hasonlóan bázist cserélő (per mutáló) szilikátok is alkalmasak. 70 Savval keverve az általam előállított színes testek igen finoman eloszlanak s szétterjedési képességük nő. A találmány szerinti eljárással előállí­tott szilikált festőanyagoknak bizonyos 75 anyagokkal, mint mészkő, kréta, hamú, zöldföld, agyag, barit való keverékei szín­testeket képeznek. Ha megfelelő fehér anyaggal, mint kréta, baritok stb. kever­jük, akkor igen finom enyves festékek ál 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom