87102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzegnek víztelenítésére és sajtolására

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. HAGYAR KIRÁLYI S^Hw SZABADALMI RIRrtsAO SZABADALMI LEÍRÁS 8*7102. SZÁM. — II;'a. OSZTÁLY. Eljárás tőzegnek víztelenítésére és sajtolására. Maus ivari Charlotteiiburg-. Pót&zabadalom a 81241. számú szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1924. évi március hó 26-ika. Jeleli találmány továbbfejlesztését képezi a 81241. számú szabadalommal védett, tőzegvíztelenítési és sajtolási eljárásnak, mely szerint a kiemelt, nyers tőzeget elő-5 zetes és a hajcsöveket elpusztító leiaprítás nélkül szitafallal ellátott sajtolóterekben lassan ható sajtolásnak vetjük alá. Jelen találmány értelmében az ily módon kapott sajtolt darabokat nem vetjük 10 alá légszárításnak avagy mesterséges készreszárításnak, hanem összetörjük és az így keletkező, már erősen víztelenített, félszáraz, durva szemcséjű anyagot összekeverés és esetleg bizonyos mennyiségű, 15 durvaszem cséjű, száraz tőzeggel való öszszekeverés után további sajtolási folyamatnak vetjük alá. Evvel az a gyakorlati előny jár, hogy a második sajtolási folyamat gyorsabban lefolytatható, mint az 20 első. A tőzegnek jelen találmánybeli eljárás szerint való kezelése révén a tőzegben lévő természetes víztelenítő utak teljes kihasználásával és mesterséges elősegítésével, 25 illetve feltárásával körülbelül 40—50% ' víztartalmú tőzegtéglákat kapunk. A nyers tőzegnek a természetes hajcsövek előzetes elpusztítása nélküli, szitafallal ellátott sajtolóterekben való egyszeri és 30 lassú sajtolása révén oly tőzegtéglákat kapunk, melyeknek külső kérge néhány milliméter vastagságban nemezedés következtében igen tömött és kemény, miáltal a tőzegtóglákban még jelenlevő víznek 35 további távozása megakadályoztatik. A tőzegtégláknak összetörése és a töredéknek összekeverése folytán az erősebben víztelenített, tömött és kemény kéregrészek bizonyos mértékben egyenletesen elosztódnak és így a következő sajtolásnál 40 már nem hatnak zavarólag a víztelenítési folyamatra, sőt inkább kedvezően, amennyiben a felaprított és jól elosztott kéregrészecskék a még teljesen nem víztelenített hajcsövekre íeltárólag hatnak és 45 a víztelenítő utak számát növelik. Ez a magyarázata annak, hogy a második sajtolási folyamat felette eredményessé válik. Az összekevert kéregrészecskéknek víztelenítő hatását a második sajtolási 50 folyamatnál bizonyos mennyiségű, durva szemcséjű és célszerűen 30%-nál kevesebb víztartalmú száraz tőzeggel való összekeverése által még mesterségesen is elősegítjük. Ennek a szemcsés száraz tőzegnek 55 hatása megegyezik avval, hogy a kéregrészecskéket jól belekeverjük, azaz víztelenítő utakat létesít és a hajcsövekre íeltárólag" hat. A durvaszemcséjű száraz tőzegnek mennyisége, melyet a második 60 sajtolási folyamatnál esetleg felhasználunk, a friss anyagnak lehetőleg 5—10%-a legyen. A második sajtolásnál, mely az eredmény veszélyeztetése nélkül gazdaságosság szempontjából az, első sajtolásnál 65 gyorsabban lefolytatható, a sajtolótereket, valamint az egyes rétegek közötti betéteket ugyancsak szitaburkolattal látjuk el. Finom szemcséjű vagy 'poralakú száraz tőzegnek hozzákeverésével a találmány- 70 beli eljárással elérni szándékolt hatást nem biztosítanók, minthogy a tőzegpor a vizet csak nehezen veszi fel és a felvett vizet ugyancsak nehezen adja le. A durvaszemcséjű tőzeg azonban, és pedig úgy az 75 első sajtolásnál képződött kéregből szár-i