87083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénnek kivonására a levegőből a titán nitrogénvegyületeinek megbontása útján
Megjelent 1931. évi május hó 327 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIKÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87083. SZÁM. — IVli/1. OSZTÁLY. Eljárás nitrogénnek kivonására a levegőből a titán nitrogénvegyületeinek megbontása útján. Guigrnard Gaston Ph. Melun. A bejelentés napja 1921. évi íebruár hó 22-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi március hó 19-ike. Már ajánlottak eljárásokat a nitrogénnek a levegőből való kivonására a titán nitrogénvegyületeinek megbontása útján akképen, hogy ezeket vízgőzzel és levegő-5 vei, esetleg nyomás alatt kezelték. Alkalmazták a vízgőzt is mint bontószert, azonban fémhidroxidok sóinak jelenlétében. Mindezek az eljárások nem mutatkoztak kielégítőknek, mert a reakciók oly 10 magas hőmérsékleten mentelv végbe, hogy a keletkezett ammóniák felbomlott. Ramsay és Young kimutatták, hogy a gázállapotú ammóniák hevítve elemeire bomlik GS £tZi NH3 -mal érintkezésben lévő 15 anyagok ezt természetük szerint elősegítik. Így porcellántörmelékkel töltött porcelláncsőben a bomlás, mely 500°-on az összes NH3 -nak csupán 1-57%-át teszi, 810 —830°-on eléri a 60'50%-ot. 20 Ha a kísérletet porcellántörmelékkel töltött vascsőben végezzük, a bomlás még nagyobb mértékű, mert míg 507—527°-on az összes NH3 -nak 1'45%-át teszi, addig 780°-on a bomlás teljes. 25 A kísérlet azt mutatja, hogy gyors áramban a bomlás gyengébb, mint lassú áramban. Üvegcsőben bomlás nem megy végbe. A találmány szerinti eljárás lényegében 30 abban van, hogy a titán szokásos módon előállított nitrogénvegyületeinek megbontására vízgőzt egyedül, vagy oxigénnel keverve használunk ipari vákuumban oly módon, hogy a titánvegyületeket arány-85 lag alacsony (legfeljebb 500°) hőmérsékletre hevítjük és az azok megbontásából származó nitrogénvegyületeket a lehető legnagyobb gyorsasággal eltávolítjuk. Ezen feltételek mellett a titántartalmú vegyületek bomlása teljes az ammóniák 40 egyidejű észrevehető bomlása nélkül. A titán nitrogénvegyületeinek a bomlása a következőkép megy végbe: Tin Nin + 2n Ha O = n Ti 02 + m NH: 1 A titán cianamid-vegyületei titánsavat, 45 ciánhidrogént és ammoniákot adnak. Az NH; r nak a CNH-tól való elválasztására két eset lehetséges, aszerint, amint a ciánhidrogént visszanyerni, vagy megbontani akarjuk. 50 1. eset. A CNH visszanyerése. A reakciótermékeket lehűtés után alkálilúgokat vagy mésztejet tartalmazó mosóba vezetjük. Ezen reagensek alacsony hőmérsékleten tartandók. A CNH cianiddá alakul 55 át és NH3 távozik. 2. eset. A ciánhidrogén megbontása. A ciánhidrogén melegen hangyasavra és ammóniákra bomlik. A reakciótermékeket meleg alkálilúgokba vagy mészvízbe 60 vezetjük. Ammoniákot és hangyasavas sót kapunk. Itt megint két esetet vehetünk tekintetbe, aszerint, amint hangyasavat készíteni akarunk, vagy sem. 65 Az első esetben koncentráljuk a hangyasavas sót, melyet C02 H2 előállítására használunk fel. Ha nem akarunk C02 H2 -t készíteni, akkor azt hangyasavas mésszé alakítjuk át, 70 melyet melegítés útján kálciumkarbonátra és formolra bontunk fél. Szabadalmi igények: 1. Eljárás nitrogén kivonására a levegőből a titán nitrogén- vagy cianamid- 75
