87081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzátiós termékek előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 322 -én . MAGTAR KIRÍLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87081. SZÁM. — IYll/1. OSZTÁLY. Eljárás kondenzátiós termékek előállítására. Dr. Pollak Fritz Wien. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 2-ika. A 84816. számú szabadalomban oly el­járás van ismertetve lakkok és eszter­gályozható masszák előállítására karba­midnak vagy származékainak aldehydek-5 kel, különösen formaldehyddel való kon­denzátiója révén, melynek lényege abban áll, hogy a kondenzálást bázisok jelenlété­ben végezzük, mire a reaktiót formal­dehyd lehetőleg tökéletes kirekesztése mel-0 lett fejezzük be. További munkálataink folyamán azt a meglepő megfigyelést tet­tük, hogy dacára annak, hogy a konden­zálás nem lényegtelen mennyiségű bázi­kus kondenzálószerrel történt, a konden-6 zálás befejeztével a massza mégis esetleg savas reaktiót mutat. Ebből arra kell következtetnünk, hogy ezen reaktiónál a bázikus adalékok nem kizárólogasan kon­denzáló szer gyanánt hatnak. 10 Ezen savas reaktióban ismertük már most fel azon leglényegesebb okok egyi­két, melyek rendes üzemben a kifogásta­lan végtermék előállítását megnehezítik, még akkor is ha fölösleges formaldehyd 15 alkalmazását elkerüljük. Ha tehát a még folyékony masszában savas reaktiót ész­lelünk, a közbenső termékhez további fel­dolgozása előtt a találmány értelmében oly adalékokat keverünk, melyek révén a 10 H-ionok koncentrátióját csökkentjük vagy zérusig redukáljuk. Csak ilyen módon le­hetséges biztonsággal teljes tökéletességű esztergályos masszákat előállítani a fenti eljárás szerint. A találmány szerint elő­(5 állított masszák különösen azáltal tűnnek ki, hogy az ilyen masszáknál elérhető leg­magasabb oldhatlansági és rugalmassági fokkal bírnak. Feltűnő továbbá az ilyen masszáknak hirtelen hőváltozásokkal 10 szemben való érzéketlensége is, ellentét­ben az olyan termékekkel, melyeket a savas reaktiójú, oldhatlan közbenső termé­kekből közvetlenül alakítottunk át az old­hatlan termékké. Mindez természetesen még fokozottabb 45 mérvben érvényesül az olyan termékek­nél, melyek az előállítási eljárás első sza­kaszában bázikus kondenzálószerek hozzá­adása nélkül készülnek s ennek folytán nagy töménységben tartalmaznak szabad 50 H-ionokat. Ilyenkor is használható masz­szákhoz jutunk, ha a kondenzáláskor lé­tesített közbenső termékek savas reaktió­ját a továbbkezelés előtt letompítjuk vagy teljesen megszüntetjük. Az új felismerés 55 tehát teljesen általános jelentőségű, te­kintet nélkül arra, hogy az eljárás első szakaszában kondenzálószerrel vagy anél­kül dolgozunk; a találmány nagyfontos­ságú, még pedig egyrészt az ilyen masz- 60 szák szabályos ipari előállítása, másrészt a masszáknak ipari használhatósága te­kintetében. Az eljárást legcélszerűbben úgy eszkö­zöljük, hogy a kondenzálás után a még 65 folyékony massza savtartalmát (pl. titrá­lás révén) megállapítjuk s egy bázikus hatású anyag kellő mennyiségét adjuk hozzá. Ilyen adalékok gyanánt különböző vegyületek, erős vagy gyenge bázisok, 70 vagy bázikus hatású sók alkalmasak, melyek hatása azonban nem minden esetben teljesen egyforma. Ha a P. 5640. számú szabadalom szerinti eljárásban a kondenzálás befejeztével a még jelenlévő 75 szabad formaldehydet formaldehydkötő­anyagokkal tesszük ártalmatlanná, akkor ezen adalékokat, ha — miként pl. a kar­bamid — bázikus jelleggel bírnak, olyan mennyiségekben adagolhatjuk, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom