87047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés munkadarabok felhevítésére

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAB KIRÁLYI ^^^

^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87047. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés munkadarabok felhevítésére. Elektro-Thermit G. m. b. H. Berlin-Tempelhof. I. pótszabadalom a 83647. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1922. évi november hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi március hó 23-ika. A 83647. sz. szabadalomban összehegesztendő munkadaraboknak egy a hegesztési .helyet körülvevő formában való felhevítésére irányuló eljárás van védve, melynél 5 a tüzelőanyag és az égési levegő el nem égett állapotban vezettetik a formába s csak ez utóbbiban ég el. Ezen eljárásnak egyik, közönséges hőmérséken folyékony tüzelőanyaggal végezhető kiviteli módja 10 különösen előnyös és a következőkben áll: A tüzelőanyagot igen magas nyomással vezetjük egy térbe, amelyben idegen hőforrás révén ugyanolyan magas nyomású gőzzé alakíttatik át, mely gőzt nagy sebes-15 séggel áramoltatunk ki egy fúvókán keresztül, úgy hogy az elégéshez szükséges levegőt magával ragadva lépjen egy keverőcsőbe. A gőz-lég-elegy a keverőcsőből kilépve még akkora sebességgel bír, hogy 20 elégése csak a keverőcső mögött bizonyos távolságra megy végbe, még pedig egész útján azion formán belül, amelyben a munkadarabot kell felhevíteni. Az idegen hőforrás révén a láng hőmérséke is maga-25 sabb lesz, míg a gőz-lég-elegy nagy áramlási sebessége révén elkerüljük azon hőveszteségeket, melyek az ismert berendezéseknél onnan erednek, hogy az elégés már közvetlenül a keverőcső mögött, tehát 30 még a formán kívül indul meg. A tüzelőanyagra kifejtendő nyomást nyomóléggel, vagy ,az égést nem tápláló s kellő nyomás alatt álló más gázzal, pl. nitrogénnel, vagy a tüzelőanyaggal nem elegyedő 85 és nem éghető, nyomás alatt álló folyadék, pl. víz segélyével létesíthetjük. A tüzelőanyag elgőzölésére szolgáló tér legcélszerűbben nagy hőkapacitású cső, vagy edény mely egyenletes elgőzölést biztosít. A gőz kiáramlási fuvókáját az elgőzöltető tér kö- 40 zelében kell elrendezni, vagy a gőztér és a fúvóka közti vezetéket hőveszteséggel szemben jól kell szigetelni, hogy a gőz kondenzálódását meggátoljuk. A kísérletek szerint keverőcső gyanánt legcélszerűbb hengeres csövet alkalmazni, mely nem érinti a formát, hanem célszerűen már egy darabbal a forma előtt végződik. A csatolt rajz az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy vázlatát mutatja. 50 A folyékony tüzelőanyaggal, pl. benzollal töltött (a) kazán a (b) légszivattyú révén kb. 6 atm. nyomás alá helyeztetik. A tüzelőanyag a (c) csövön keresztül folyik a (d) elgőzöltető térbe, mely az U-alakú 55 furattal ellátott vastömbből áll és az izzó szénnel tel (e) kosárba van ágyazva. Az elgőzöltető térhez rövid cső révén csatlakozik az (í) fúvóka, melyből az elegy a hengeres (g) keverőcsőbe lép, mely (h) 60 távolságnyira van az (i) formától. A forma célszerűen rossz hővezető anyagból, pl. samoltból áll s körülfogja a felhevítendő (k) munkadarabot, pl. két egymással összehegesztendő sín véget. 65 Szabadalmi igények: 1. A 83647. sz. szabadalomban védett eljárás foganatosítási módja egymással öszszehegeszlendő munkadaraboknak rendes hőmérséken folyékony tüzelőanyag 70 révén való felhevítésére, jellemezve azáltal, hogy a magas nyomás alatt álló tüzelőanyagot idegen hőforrás révén elgőzölve, a gőzt egy f uvókából nagy sebességgel áramoltatjuk ki s levegő magával ragadása közben irányítjuk egy keverőcsőbe oly sebességgel, hogy a ke-