87032. lajstromszámú szabadalom • Konkoly-kiválasztó (trieur)

' Megjelent 1931. évi május hó l-6n. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87032. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Konkoly-kiválasztó (trieur). Mühleiibauanstalt & Maschineiifabrík vorin. Gebr. Seck. Dresden. A bejelentés napja 1923. évi április hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi május hó 1-je. A találmány tárgya konkoly-kiválasztó (trieur), mely az alakban és nagyságban különböző gabona- és magfajták szétvá­lasztására szolgál. Az ily kiválasztók egy 5 forgó (a) dobból állanak (1—3. ábra), melynek köpenye belül rekeszekkel van ellátva, melyek segítségével a kisebb szemnagyságú magfajta (gyom-, dudva­magvak) az (a) dob legmélyebb részében 10 fekvő (f) magkeverékből kimeríttetik és az (a) dobban helytállóan elrendezett (e) gyűjtőteknőbe vezettetik. Az ily konkoly­kiválasztó teljesítménye főleg az (a) dob forgási sebességétől függ. A rendes, mp.-15 ként kb. 0.4 m.-es kerületi sebességnél az (f) magkeverék megközelítőleg az 1. ábrán feltüntetett helyzetet veszi fel, mimellett a kimerített dudvamagok már a dob ten­gelyének magasságában (kb. (z)-nél) a dob 20 rekeszeiből kiesnek. Ezáltal ezeknek az (e) levezetőteknő által történő szabályos felfogása megnehezíttetik. Mint azt a nyi­lak jelzik, a magkeverék az (a) dob rekesz­felületén nyugszik és az (a) dob sebessé-25 gét felveszi, majd (y)-nál megfordul és az (a) dob alsó részébe esik vissza. (1. ábra.) A dobba az annak egyik végén betáplált anyag, ismeretes módon, vagy a dobnak lejtős helyzete által vagy a dob alsó részé-30 ben elrendezett (b) csiga, végnélküli csa­var (2—7. ábra) segítségével továbbíttatik lassanként a dob másik végéhez. Ha az (a) dob kerületi sebességét pl. mp.-ként 1.5—1.6 m.-re növelnők, akkor az (f) mag-35 keverék a megnövekedett centrifugális erő következtében a 3. ábrán feltüntetett (x—y) helyzetbe ragadtatnék, sőt bizo­nyos körülmények között az (xl—yl) hely­zetet venné fel, azaz a dudvamagok felfo­gására szolgáló (e) teknőbe hatolna át. Ez- 40 által a kiválasztott dudvamagok könnyebb levezetésének előnye, — amely a szemek­nek magasabb helyen (kb. (zl)-nél) való kieséséből adódik — ismét megszűnnék. Az ismeretes trieurök legnagyobb hátrá- 45 nya azonban az, hogy, minthogy az (f) mag­keverék (x)-től (y)-ig (1—3. ábra), mintegy a dobon nyugszik, a rekeszekbe behatolt nagyobb (gabona-) szemek az (x—y) úton a rekeszekben fekve maradnak úgy, hogy 50 a kimerítendő kis szemek (dudva) nem es­hetnek a rekeszekbe. A találmány által a trieur-dob kerületi sebességének a kiválasztó (trieur) telje­sítményét növelő fokozása válik lehetsé- 55 gessé. Eszerint a trieur dob sebessége pl. 600 mm. átmérőnél mp.-ként kb. 1.6 m. le­het; határát csupán csak a centrifugális erő szabja meg. A találmány szerint a dob falával fel- 60 emelkedő magmennyiségnek akadályt te­szünk az útjába, sín, rúd, rostély (ku­lissza), henger, vagy csiga, végnélküli csa­var vagy hasonló alakjában, mely több­ször egymás mögött is lehet elrendezve. 65 Ezen helytálló vagy mozgatható akadály állhat pl. a háromélű (c) rudakból képe­zett rostélyból (kulisszából), mint az a 4. ábrán fel van tüntetve vagy a lapátokkal, csigamenetekkel vagy lécekkel ellátott 70 (c5) hengerből (5. ábra), az egyszerű la­pos (c6) sínből (6. ábra) vagy az elállít­ható (c8) léccel bíró (c7) sínből (7. ábra). Az (f) magkeverék mindegyik esetben az akadályok által a kiválasztó dobjához ké- 75 pest feltartatik oly módon, hogy a felü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom