87014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabonának lisztté való megőrlésére

Megjelent 1931. évi május hó 55-én. MAGYAR KIRÁLYI JitRHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87014. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gabonának lisztté való megőrlésére. Miskolczy József Budapest. A bejelentés napja 1923. évi március hó 12-ike. A jelenleg használatos lisztőrlési eljárásoknál a gabonamagvakat héjukkal együtt őrölik meg és ismételt kiszitálás és őrlés által nyerik a különböző finomságú liszt-5 típusokat. Ezen eljárás költséges, továbbá rendkívül bonyolult és költséges malomberendezések létesítését teszi szükségessé; hátránya ezen eljárásnak még, hogy különösen a finomabb kitermelt liszttípusok 10 (az ú. n. nullás liszt) százalékos mennyisége aránylag csekély. Mindezen hátrányokat a jelein találmány szerinti őrlési eljárás tökéletesen kiküszöböli; ezen eljárás egy a cementiparban ós a kőzetek apritá-15 sánál használatos berendezésből, az ú. n. csőmalomból, indul ki. Ezek a csőmalmok lényegileg vízszintes tengelyű, legtöbbnyire 30—40 ni hosszú és 4—5 m átmérőjű dobok, melyek rendszerint görgőkön forgat-20 hatóan nyugszanak és lassan íorgattatnak. A jelen találmány értelmében a megőrlendő gabonái finom, igen kemény és lehetőleg egyenletes szemcsékből álló kvarchomokkal keverve az ilyen dobba 25 töltjük, mim ellett a dobot előnyösen körülbelül félig töltjük meg. A dob egyik vagy mindkét fenekének tengelyéhez egy szívóberendezéssel (ventilátorral) összekötött vezetéket kapcsolunk. Ha már most a do-30 bot lassan forgásba hozzuk és a szívóberendezést egyidejűleg megindítjuk, az éles homokon, egymáson és a dob köpenyén súrlódó gabonaszemek héja fokozatosan lekopik és a finom barna por alalkí-35 jában lekoptatott és könnyű fajsúlyú héjrészeket a szívóberendezés a dob belsejéből eltávolítja. A szívóvezetékbe esetleg szitafelületet iktatunk be. Ha lényegileg az összes gabonamagvak héja már eltávolíttatott és a dob forgatását még tovább 40 folytatjuk, a szívóberendezés által eltávolított por színe fehér lesz, miután a héj lekoptatása után a homokon, egymáson és a dob köpenyén súrlódó magvak a dob lassú forgatása által lisztté őröltetnek; az 45 ilymódon eltávolított, tökéletesen héjmentes, tehát teljesen fehér lisztet a barna portól természetesen elkülönítve gyűjtjük össze. A dob forgatását tovább folytatva, azt vesszük észre, hogy a szívóberendezés által 50 a dob belsejéből kiszállított finom por sárgássá válik; ez annak a jele, hogy a gabonamagvak koptatása a magvak sárgás csírájáig hatolt; miután ezen sárgás pornak a fehér lisztbe való átmenetele nem 55 kívánatos, most a dobot megállít juk, a dob belsejében a homokot a hozzákevert csíradarabokkal együtt eltávolítjuk és a homokot ez utóbbiaktól tetszőleges ismert eljárás .segítségével elkülönítjük, mire a homo- 60 kot újabb őrlésre felhasználjuk. Ilyen módon a gabonamagvakból kitermelt nullás liszt mennyisége 80»/o-ig fokozható. A jelen találmány céljára használt dobot előnyösen porcellánnal, kemény szürke vas- 65 öntvénnyel vagy kemény kvarckövekkel béleljük. A lisztnek őrlés közben szokásos fehérítését pl. nilrogénperoxyd segítségével a jelen eljárásnál igen egyszerűen alkalmaz- 70 hatjuk, ha a dobhoz csappal elzárható gázbevezető csövet kapcsolunk. Addig, amíg az őrlési folyamat kezdetén csak a gabonamagvak héjának lekoptatása megy végbe és a szívóberendezés barna port 75 szállít, a gázbevezető cső csapját zárva tartjuk. Amint azonban a szívóberendezés fehér lisztport kezd szállítani, a gázbeve-