85952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagymértékben tűzálló anyagoknak mint fémoxidoknak, kőzeteknek stb. folytonos zsugorítására és ömlesztésére

Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÍ LYI ^liJjsL ' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85952. SZÁM. — Xir/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nagymértékben tűzálló anyagoknak, mint fémoxidoknak, kőzeteknek stb. folytonos zsugorítására és ömlesztésére. Rombacher Hüttenwerke cég1 Koblenz és Bronn Jegor Israel vegyészmérnök Charlotteiiburg. A bejelentés napja 1923. évi január hó 20-ika. Nagy mértékben tűzálló anyagok, mint pl. fémoxidok, kőzetek stb., melyek leg­jobb esetben is csak igen nehezen folyó masszákat adnak, az eddig ismert elek-5 tromos kemencékben csak nehezen zsugo­ríthatók és ömleszthetők. Emellett az el­járás csak rossz termelési hányaddal vi­hető keresztül. Ezen nehézségek elhárítására törekedve, 10 oly eljárást és kemencét dolgoztunk ki, mely a fentemlített tűzálló anyagok szá­mára jól bevált és a mindenkor hevítendő anyagnak különleges tulajdonságaihoz jól alkalmazkodik. 15 A találmányt képező eljárás értelmében a zsugorítandó vagy ömlesztendő anyagot mindenekelőtt szokásos módon égetjük, akár a szénsav kiűzése, akár csak az anyag por­hanyóssá tétele céljából. Ezt követőleg az 20 anyagot aprítjuk és ezután lehetőleg nagy mértékben, pl. 1000, sőt 1400° C-ra elő­melegítjük; az anyagot ezen előmelegített állapotban az úgynevezett fényívfűtés ha­tásának tesszük ki. 25 Gazdaságos munka elérésére emellett lé­nyeges, hogy egyrészt a hevítendő masz­szának mindig új és új részecskéi tétes­senek ki a fényív hatásának és hogy más­részt a már zsugorított vagy megömlesztett 80 részecskék a fényívnek ható körzetét minél gyorsabban elhagyják és a kemence nyí­lásához vezettessenek. Ezt azáltal érjük el, hogy a ferdén felállított kemencét rázzuk és billenő vagy hintázó mozgásba hozzuk, 35 ami által a hevítendő anyagnak felülete folytonosan változik és az anyag folyto­nosan a kemence vége felé irányuló moz­gásba hozatik. Ezáltal elérjük, hogy az egész, a kemencébe jutó anyag az elek­tromos áram hatásának egyenletesen té- 40 tetik ki és pedig annak ellenére, hogy az anyag nagyrészt az áramot nem vezető al­katrészekből (másodrendű vezetőkből, il­letve dielektrikumokból) áll, melyekben az áram alig terjed tova. Részben éppen a 45 hevítendő anyagnak ezen elektromos tu­lajdonságaira való tekintettel mutatkozott célszerűnek az az eljárás, hogy az elek­tromos áramot, illetve a fényívet vagy fény­íveket az előremozgó anyagnak haladási 50 irányában vezessük. Az eljárásnak ezen ismertetéséből lát­szik, hogy itt egészen más folyamatokról és üzemi feltételekről van szó, mint pl. vasnak, acélnak és más hasonló anyagok- 55 nak ömlesztésénél, melyek az elektromos áramot kiválóan vezetik és megömlesztett állapotban hígfolyósak. Az eljárás foganatosítására alkalmas ke­mence többé vagy kevésbbé ferdén elhe- 60 lyezett, boltozott csatornából áll, melyben a kemence felső végén bevezetett megömlesz­lendő anyag a kemence lejtőssége foly­tán annak mélyebben fekvő kifolyató vége felé törekszik. A kemencetalpnak ezen ma- 65 gában véve ismert ferde elrendezése zsu­gorodó vagy nehezen folyós anyagoknál egymagában nem teszi lehetővé azoknak folytonos tovamozgatását. Megállapítottuk azonban, hogy a kemencében lévő anyag- 70 nak kívánt folytonosan előrehaladó moz­gását elérhetjük, ha magát a kemencét megfelelő mozgásba hozzuk. A zsugorítandó vagy ömlesztendő anyagnak sajátosságai szerint a kemencét hintázó, vagy billenő, 75 illetve felszökkenő vagy rázó mozgásba hoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom