85950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szabad, nem illó zsírsavakat tartalmazó növényi és állati olajok és zsíroknak savtalanítására,illetve nem illó zsírsavaknak elpárologtatására

Megjelent 1931. évi .jxinins lió 15-én. MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 85950. SZÁM. — XI/c. OSZTÁLY. Eljárás a szabad, nem illó zsírsavakat tartalmazó növényi és állati olajok és zsíroknak savtalanítására, illetve nem illó zsírsavaknak átpárologtatására. Dr. Sigmond Elek műegyetemi ny. r. tanár Budapest. A bejelentés napja 1918. évi május hó 6-ika. A szabadalom tárgyát tevő eljárás első­sorban azt célozza, hogy nyers növényi vagy állati olajok- vagy zsírokból a kö­zönséges légköri nyomáson és a víz for-5 ráspontján sem magukban, sem vízgőzzel, ill. indifferens gázokkal át nem párolog­tatható zsírsavakat, mint pl. a szabad olajsavat, palmitin- és stearinsavat, a neutrális gliceridek érdemleges megbon­tó tása nélkül, részben vagy tökéletesen el­távolítsuk, és a különválasztott átdesztil­lált, közönségesen nem illóknak nevezett zsírsavakat további felhasználás végett ösz­szegyűjtsük. Az eljárás azonban általá-15 nosságban nem illó zsírsavaknak átpáro­logtatása is alkalmazást találhat. A közönségesen nem illóknak nevezett zsírsavakról tudjuk, hogy azokat egy­magukban csak igen magas hőmérsékle-20 ten és rendesen részleges megbontásuk kíséretében párologtathatjuk el. Így pl. Dr. Ubbellohde L. és Dr. Goldschmidt F. „Handbuch d. Chemie und Technologie der Öle und Fette" 1910-ben megjelent mun-25 kájának III. kötet 1. rész, 175. lapján azt találjuk, hogy közönséges légköri nyomá­son a palmitinsav 339—356® C, a stearinsav 359—383° C-on forr, mind-30 kettő azonban e közben már bomlást szen­ved. Az olajsavat közönséges légköri nyo­máson egyáltalán nem párologtathatjuk el, hanem csak 100 mm.-es higany oszlop­nak megfelelő nyomáson, 285.5—286° C-on. 35 Stas (u. o.) már 1865-ben felismerte azonban, hogy ezeket a nem illó zsírsava­kat vízgőzzel lényegesen alacsonyabb hő­mérsékleten átpárologtathatjuk, nevezete­sen : a palmitinsavat 170—180" C-on, 40 az olajsavat 200-210° C-on, a stearinsavat 230—240° C-on. Minthogy azonban a zsírsavkeverékek forráspontja magasabb, mint az egyes zsírsavaké, a stearingyártási gyakorlat- 45 ban, hol ez az eljárás ma már általánosan elterjedt, valamivel magasabb hőfokot al­kalmaznak a zsírsavkeverékek átpárolog­tatására, mint aminő hőfokot Stas fenti adataiból az egyes zsírsavakra kiszámít- 50 hatunk. A jól vezetett üzemekben az eléggé tisztított zsírsavak kb. 220° C-on kezdenek átpárologni és 250" C-ig emelik a hőfokot a tökéletes átpárologtatás érde­kében. Egyesek még magasabb, egészen 300° C-ig menő hőfokokkal számolnak, ami a zsírsavak tisztaságával függ össze. A gyakorlatból, valamint az irodalom­ból tudjuk azonban, hogy ez a még min­dig aránylag magas hőmérsékleten való átpárologtatás csak akkor megy síinán és kellemetlen niellékreakciók nélkül, ha 3 zsírsavak lehetőleg kevés meg nem bontott gliceridet tartalmaznak. Ezért a zsírbon­tásnál arra törekszenek, hogy 4—6%-nál több neutrális zsír ne legyen a megbon­tott szabad zsírsavakban és amily mérték­ben a szabad zsírsavakat elpárologtatják, újabb nyers zsírsavakkal pótolják azokat, 70 arra ügyelve, hogy a maradékban 10—12% neutrális zsírnál több ne legyen, és ha ez bekövetkezett, akkor a maradékot újra zsírbontásnak kell alávetni és csak azután dolgozzák fel tovább. Más szóval úgy a 75 gyakorlati tapasztalatokhói, mint a szak­irodalomból arra kellett következtetni, hogy a szabad zsírsavakat nyers olajokból 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom