85882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oz oxibenzoeszulfoszvak és homologjaik huganyszármazékainak a gyógyászatban használható oldatai előállítására

Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jy§gfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85882. szám. — IVli/2. osztály. Eljárás az oxibenzoeszulfosavak és homologjaik higanyszármazékainak a gyógyászatban használható oldatai előállítására. Chemosan A.-G. cég Wien. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 28-ika. Ausztriai .leien találmány célja az oxibenzoe­­szulfosavak és homologjaik higanyszái-­­mazékainak a gyógyászatban használható oldatai előállítása. Ismeretes oly saalicil- 5 sz.nlfosavas higany előállítása, mely a. gyógyszerkönyv szalicilsavas higanyával szemben (Hydrargyrum salicylicum basi­­cum) bizonyos fokig vízben oldható. Ezen célból az oxibenzoeszulíosav, higanyoxid 10 és víz főzésekor előállított kevéssé vagy egyáltalán nem oldható vegyületeket feles alkatiakban feloldják s ebből az oldatból a kívánt alkalisót alkohollal való kicsa­pással vagy bepárolás útján szilárd alak- 15 ban kapják meg. Amennyiben ezen is­mert eljárásnál a szabad oxibenzoeszulfo' savból indulnak ki, a higanyoxidot jelen­tékeny feleslegben alkalmazzék. Később ajánlották az oxibenzoeszulifo- 20 karbonsavak és homologjaik merkurálá­­sának savanyú oldatban való foganatosí­tást, mikor is állítólag a kiindulási sa­vaknak oly higany vegyül etei képződnek, melyek víziben jól oldhatók. A valóságiban 25 az ily módon kristályos alakban előállí­tott szabad karbonsavak vízzel összehozva igen viszkózus emulziókat alkotnak. Ha a szabad savhoz alkalilúgot vagy ammo­­ni'ákot adnnk is, sóképződés köziben S7>in- 80 tén csak ezek a kocsonyás tömegek kép­ződnek; ha pedig a szabad savhoz konyha­sóoldatot adunk, igen zavaros oldat áll elő, melyből rövid idő múlva fehér tűcs­­kék válnak ki s ezek az egész tömeg meg- 85 merevedését idézik elő. Ennélfogva ezzel az eljárással nem lehet oly tiszta, híg fo­lyós oldathoz jutni, amely injekciók cél­jára alkalmas volna. Azt találtuk már most, hogy az oxi­elsöbbsége 1922. évi augusztus hó 17-ike. benzoeszulíosavak és homologjaik higany- 40 vegyületeinek geljei, melyek az illető sa­vak feleslegének jelenlétében végzett mer­­kurűlásnál állanak elő, pontos semlegesí­tésük után oldódnak, azaz semleges sók hozzáadására korlátlan tartősságú valódi 45 oldatokká alakulnak át. A savanyú oldat­ban merkurálással előállított savak ko­­csonyásodásra hajlamosak. Ekkor gelek állnak elő, melyek alká!iákkal való gon­dos semlegesítés titán semleges sókkal 50 disszolválva, pillanatnyilag hígfolyós va­lódi oldatokká alakulnak át, mimellett a gél közvetlenül megy át a molekulárisán diszperzált oldatba, anélkül, hogy kolloidá­­lis eloszlású stabil fázist meg lehetne 55 figyelni. Nyilván molekulárisán eloszlott, valódi oldható komplex sók állnak elő. Az ismertetett hatás előidézésére számos semleges alkalmas: így pl. az alkáliák és az ammonittm kloridjai, bromidjai, jodid- 60 jai és rhodanidjai; gyengébben hatnak az alkaliföldek sói, továbbá a foszfátok és az acetátok, míg a nitrátok és a szulfátok teljesen hatástalanoknak látszanak. A Hofmeister-féle ionsorozat ezekre a kom- 65 pJexsóképződésekre is jellemző. Ily mó­don igen tiszta oldatokat állíthatunk elő, melyeknek viszkozitása a víziéihez közel áll s melyeknek jelentékenyen nagyobb a higanytartalmuk, mint a kérdéses higany- 70 származékok valamennyi eddig előállított vizes oldataié. Nem lényeges, hogy a semleges sókat a szabad savak semlegesítése előtt vagy után vagy pedig csupán a sóoldatok bepá- 75 tolásakor adagoljuk-e; ellenben lényege-,, hogy a bepároláskor az alkalisók kiválá­sát elkerüljük, mert ezek úgy látszik*

Next

/
Oldalképek
Tartalom