85851. lajstromszámú szabadalom • Szellőzőajtó bányaművek számára

Megjelent 1931. évi jtinius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85851. szám. — Xll/a. osztály. 10 20 Szelló'zó'ajtó bányaművek számára. Stephan Frölicli & Kltipfel cég1 Scharley. A bejelentés napja 1921. évi december hó 5-ike. Jelen találmány tárgya bányaművek szá­mára való oly szellőzőajtó, mely a szál­lítókocsik áthaladása alkalmával emeltyűk állal mindkét irányban önműködően nyit­­talik és záralik. Miután a szellőzőajtóknak előírásszerűén oly szerkezetűnek kell lenniök, hogy a légáram az ajtót keretéhez szorítsa hozzá, az ajtó nyitására bizonyos erőre van szük­ség. Az ezen célból javasolt berendezések, melyeknél az (emeltyűk által működle­­lell) nyitási emeltyűn a szállítókocsi az álhaladás alkalmával végigsiklik, a bánya­művek üzemében megkövetelt egvszerűsé- 15 get nélkülözik, beszerzésük rendkívül költ­séges, a berendezések könnyen szenvednek sérülési és az ajtót csak rövid ideig tö­rniük kielégítően. Jelen találmány tárgya oly szellőzőajló, mely a gyakorlati üzem minden követel­ményét kielégíti és az éppen említett hát­­rányokat is kiküszöböli. Ezl lényegileg az­által érjük el, hogy az ajtó előtt és ez után a vágányhoz képest egymással csuk-25 lósan összekötött, az ajtó zárt helyzetében egymással ábrák a tüntetik harmadik fel, még­a félig nyitott, illetve helyzetben, míg a nézetét mu-45 ezen foganatosítás negyedikfoganatosí­­hely­­szerinti lő-50 OD 60 tompaszöget bezáró két emel­tyűi oly kép rendezünk el, hogy az át­haladó kocsik által az emeltyűk nyújtat­nak és ezáltal az ajtót nyitják. 30 A csalóit rajzokon a találmány négy foganatosítási példája látható. Az 1—5. áb­rán kélrészű borítással ellátott ajtó van feltüntetve, mégpedig az 1. ábra felülnézetet mutat az ajtót zárt, a 35 2. ábra pedig nyitott helyzetében. A 3. és 4. ábrán a megfelelő nézetek lát­hatók. Az 5. ábra részletet mutat. A 6. és 7. ábra egyrészű borítással ellá-40 tolt ajtót mutat a zárási, illetve a nyitási helyzetben. A 8—11. foganatosítási alakot pedig a 8., 9. és 10. ábrán az a j ló felülnézete látható a zárási, a teljesen nyitott 11. ábra talja. A 12—15. ábrákon a tási alak van feltüntetve zetekben, mint az 1—4. ábrák ganatosítási alak. A járattalpon az (1, 2) vágány van el­rendezve, amelyen a (3) szállítókocsik mindkét iránvban tovamozgathatók. Az o ízen esetben falazott (4) ajtókereten az ajtó a szokásos módon horgok, illetve (3) sarnirok segítségével forgathatóan van meg­erősítve. A (6) ajtópántok emeltyűket ké­peznek, amelyekhez a (7) nyomóemellyű közvetlenül vagy pedig az ajtóborílás köz­vetítésével csuklósán csatlakozik. A (6) és (7) emeltyűk hordják az ajtóborítást, mely tehát egymással csuklósán összekötött két részből áll. A (7) emeltyű egy második 65 (8) csuklóval van ellátva, amelyet a szál­lítókocsi szekrényének magasságában a vá­­gatlalp felelt ferdén elrendezett, a (9) és (10) pontok körül forgatható, két (11) és (12) nyitási emeltyű támad meg. Ezen 70 utóbbi emeltyűk az ajtó zárt helyzetében (1. ábra) egymással tompaszöget zárnak be. Lényeges, hogy a kél (6) és (7) emel­­tvűkar együttesen hosszabb, mint az (5) sarnir és az ajtóütköző közötti egyenes- 75 vonalú távolság, úgy hogy az emeltyű vég­pontok határolásukban oly háromszöget képeznek, melynek alapja a szabad ajtó­­nyílás, a (G. 7) emeltyű állal képezett csúcsa pedig a (13) légáram ellen irányul. S.) NYOMMíüñto

Next

/
Oldalképek
Tartalom