85836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányolajok, ásványolajok és más szénhydrogének feldolgozására
Megjelent 1931. évi julius hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI filRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85836. szám. — Xl/b. osztály. Eljárás kátrányolajok, ásványolajok és más szénhidrogének feldolgozására. Dr. Melamid Meilach vegyész Freiburg. II. Pótszabadalom a 82733. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1921. évi október hó 1-je. A 82733. sz. törzs- és a 83999. sz. I. pótszabadalomban eljárás van ismertetve kátrányolajaknak motorokhoz és máseííélékhez való tüzelőanyaggá való feldolgo- 5 zására, melynek értelmében a ¡kiindulási anyagokat ón, illetve oly fémek vagy ötvözetek jelenlétében, melyek a reakció hőmérsékletén folyékony állapotban vannak, továbbá hidrogén jelenlétében nyo- 10 más alatt hevítésnek vetjük alá. Kitűnt már most, hogy magasabb nyomásra való felhevítés nem mindig szükséges, hanem, hogy bizonyos feltételek betartása mellett csekély túlnyomás vagy a 15 nyomás teljes hiánya is megfelel. Ha ugyanis a kiindulási anyagokat finom elosztásban. nagy hidrogénfölösleggel, fémmel töltött készülékekben vörösizzásig hevítjük, mimellett a gőzöknek a készüléken 20 való útjukban nagy ellenállást kell legyőzniük, úgy ezek erőteljes súrlódást szenvednek és csak lassan járhatják át a készüléket, tehát igen erélyes katalitos hatásnak vetjük a gőzöket alá. 25 Az eljárás gyakorlati megvalósításához példaképen oly készüléket használhatunk, mely egymáson túlnyúló lemezekkel van ellátva, melyeken át a gőzöknek kígyózó úton át kell haladniok. Ezen készüléken, 30 mely vörösizzásra van hevítve, az olajgőzöket erőteljes hidrogénáram közvetítésével hajtjuk át. A gőzök eközben a lemezekbe ütköznek és a hidrogén azokat az egymásbanyúló lemezek közein át lassan 35 magával ragadja, úgy, hogy igen erélyes behatás léphet fel. Az eljárás lehetővé teszi, hogy aránylag egyszerű módon magasabb íorrpontú széniii (Irogénékből a 1 ácsonyabb forrpontú szénhidrogéneket, pl. benzineket jó terme- to lési hányadban állítsunk elő. Minden nyomás nélkül is dolgozhatunk, ha magasabb hőfokra hevítünk, és pedig ekkor oly hőmérsékleteket kell választanunk, melyek legalább 600° C fölött van- 45 nak. Célszerűen 800° C vagy efölött fekvő hőmérsékletet használunk. Az eljárás foganatosítása ugyanúgy történik, mint azt a törzs- és I. pótszabadalomban ismertettük, csupán nyomás nélkül dolgozunk. 50 Kitűnt továbbá, hogy a törzsszabadalom és az I. pótszabadalom szerinti, valamint a jelen eljárás is ásványolajoknál és más szénhidrogéneknél is alkalmazható. Ha igen magas hőmérsékletekkel dől- 55 gozunk. úgy a hidrogént teljesen el is hagyhatjuk. Kitűnt ugyanis, hogy a fentemlített feltételek mellett már hidrogén jelenléte nélkül is fellép az alacsony íorrpontú anyagok keletkezése. (50 1. Példa: 15 kg amerikai gázolajat, mely 250° és 300 közt forr, ónozott nyomóedénybe töl tünk, 1 kg ónt adunk hozzá és 15—20 at hidrogént sajtolunk reá. Az edény elzá 65 rása után annak tartalmát 300°-ra hevítjük. 6 órai hevítés után a tartalmat frakción áljuk. 180°-ig mintegy 70% forr, a maradék gyengén sárgás olaj. mely kenőcélokra még igen jól használható. 70 2. Példa: 15 kg 200—300° íorrpontú ásványolajat ónozott nyomóedénybe töltünk, 1—2 k •: ónt adunk hozzá és mintegy 30 at hidrogént sajtolunk reá. Több órán át tartó he- 75
