85782. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtestek előállítása kokszbetonból
3Ieg. jelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAE KIKiLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ szabadalmi leírás 85782. SZÁM. — ir/h. OSZTÁLY. Fűtőtestek előállítása kokszbetonból. Fábry Jenő vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 18-ika. A különböző fűtőanyagok hőjének közvetítésére szolgáló berendezéseknek, elsősorban a szén, fa, gáztüzeléssel működő szobai kályhák és tűzhelyéknek, több 5 hiányosságuk és rossz, oldaluk tapasztalható. A vasiból készült kályhák a betüzelés után hamar áttüzesednek, gyorsan átadják a meileget, de azonnal ki is hűlnek és főként a hő hatására nagyon gyorsan 10 elrozisdásodnak, élettartamuk meglehetős rövid. A cserépkályhák viszont nagyon tartósak, mert nem rozsdásodnak el, de a cserépanyag rossz hővezetőképessége folytán a bennük fejlesztett hőnek csak el-15 enyésző kis részét tudják átszolgálta tni a környezetüknek, felmelegedésük nagyon lassú, így a tüzelőanyagot erősen pazarolják. Szükséges tehát ez okból a vas és cse-20 rép helyett egy harmadik olyan anyag alkalmazása fűtőtestek készítésiére, mely a két használt anyag előnyeit egyesítve azoknak hibáit kiküszöböli. Ezen anyag, mely a találmiánybeli eljárással feldol-25 gozva e célra kiválóan alkalmassá válik, lényegében véve az erősen kiizzított, jóminőségü gázkokszból áll. Ennek a tömör koksznak az a sajátsága, hogy igen jól vezeti a hőt, sokkal jobban, mint az 80 agyag, ill. cserép. Hogy a kokszot a fűtőtestek céljainak megfelelő formába hozzuk, a találmánybeli eljárás szerint alkalmas alakban megfelelő kötőanyaggal kerverjük össze. Ezen a módon könnyen ké-35 szíthetők kisebb fűtőtestek egy darabból, nagyobbak több előre elkészített darabból összeállítva. Ebből a célból a jóminőségű, piritmentes gázikokszot megőröljük és osztályoz-40 zuk, még pedig kétféle nagyságban. Egyik a homokszem, nagyságú kokszpor, másik az ennél durvább koks/dara. Mindkettőt legelőször is impregnáljuk víziiveggel oly módon, hogy egytized súlyrósz tömény vízüvegoldatot 4—5-szörös mennyiségű 45 vízzel higítva, vele a kokszol egyenletesen átitatjuk és vékony rétegbein kiterítve megszárítjuk. Ez az ianpreignálás azért szükséges, hogy a koksz esetleges izzításnál ne éghessen el, másrészt a lyu- 50 kacsossága is megszűnjön. Ezután veszünk példaképeni arányban összekeverve 1 téri', portlandeementet, 1 téri. kokszport, 4—5 térf. kokszdarát, V-> térf. oltott meszeit annyi vízzel, hogy az egész 55 keverék átnedvesedjen. E koksz-beton keveréket préseléssel dolgozzuk fel. Kisebb fűtőtestek egy darabban való előállítására sajtolóformiát alkalmazunk fémből, nagyobb kályhák darabjait ugyancsak 60 fém formában sajtoljuk össze a cserépkályhák csempéinek alakjában, úgyszintén a többi részekeit iis. A darabokat elkészítés után néhány hétig a levegőn állni hagyjuk és azután használjuk fel, a fel- 65 állításnál szokásos módon összekapcsoljuk őket, a hézagokat pedig ugyanolyan kokszbetonnal tömítjük. Továbbá úgy a kisebb, mint a nagyobb darabok belsejében a préselés alkalmával vasdrótból ké- 70 szült hálódarabokat és kapcsokat helyezhetünk el, mi a szilárdságot még jobban fokozza. A kész és levegőn kiszáradt darabokai díszítés céljából mázzal látjuk el. E célra 7b legalkalmasabb és legtetszetősebb az ú. n. fémbronzpor és hígított vízüvegből álló festék egyenletesen felkenve, mely tartós és könnyen íijítható. Nagyon jó hatást érünk eil, ha a darabok felületét áramve- 80
