85739. lajstromszámú szabadalom • Hajtólövedék léghuzamokkal légijárművekhez

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 85739. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Hajítólövedék léghuzagokkal légij ár művekhez. Krüg-er Joliannes mérnök Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1916. évi május hó 27-ike. Németországi elsőbbség 1914. évi október hó 27-ike. A jelen hajítólövedék arra van szánva, hogy azt légi járművekről kézzel vagy alkalmas készülékkel lehajítsuk. Minthogy hajtóközeg nem talál alkal-5 mazást, azért a lövedék nem indul el nagy kezdősebességgel, mint a lövegekből ki­lőtt lövedékek, hanem szabad eséssel hull le növekvő sebességgel. Hogy már most az ilyen lövedék min-10 dig csúcsával csapódjék le, megfelelő anyagelosztásról kell gondoskodni. A lövedék tehát külső kinézése tekinte­téiben hasonlóan van kiképezve, mint az ismeretes repülőgépnyílak, amelyek egy 15 nehéz csúcsrészből ós ehhez csatlakozó ve­zetőrészekből állanak, amely utóbbiak a nyíl testének teljes kerek keresztmetsze­téből tengelyirányú hornyok képezése ál­tal állanak elő. Tapasztalatból kitűnt 20 azonban, hogy ilyen lövedékek könnyen letérnek eredeti pályájukról, ami a ta­lálóbiztosságot károsan befolyásolja. A találóbizottságot azzal lehet növelni, hogy a lövedéket forgó mozgásba hozzuk. 25 Lövegekből vagy más fegyverekből ki­lőtt lövedékeknél ezt a forgó mozgást a csőben elrendezett huzagok idézik elő. Ezt az eszközt azonban itt nem alkalmaz­hatjuk. 30 Ajánlottak már kézíjakból kiröpített nyilakhoz, sőt csövekből kilőtt lövedékek­hez is, tehát olyan lövedékekhez, amelyek valamely hajtóközeg által nagy kezdő sebességgel lövetnek ki, a nyíl szárán 35 vagy a lövedékkel összekötött rúdon ré­zsútosan állított vagy csavarszerűen haj­lított szárnyakat alkalmazni, amelyek arra szolgáljanak, hogy a nyilat vagy egyéb lövedéket forgó mozgásba hozzák. Az eddig ismert szerkezeteknél azon- 40 ban, amelyeknél mindig nagy kezdősebes­séggel kellett számot vetnünk, figyel­men kívül hagyták azt a körülményt, hogy a lövedékátmérőhöz képest több­nyire jelentékenyen nagyobb szárnyfelü- 45 letek a lövedék sebességét jelentékenyen csökkentik, tehát bizonyos fékező hatás lép fel, minek folytán az átütőerő is csök­ken. Ily ismeretes eszközök alkalm EL Z cl S cl tehát repülőgépnyílaknái és más szaba- 50 don eső lövedékeknél azok hatását igen hátrányosan befolyásolná. A jelen találmány szerint már most az ilyen lövedékeket azáltal hozzuk forgó mozgásba, hogy a súlyos csúcshoz közvet- 55 lenül egy oly nyúlvány csatlakozik, amely a keresztmetszet növelése nélkül vagy legalább jelentékeny növelése nélkül meredek csavarmenetek alakjában kiké­pezett vezetőrészekkel van ellátva, ame- 60 lyek maguk között léghuzatokat képeznek. A rajzon példaképpen egy repülőgép­nyíl alakjában kiképezett ilynemű löve­déket mutatunk be. A súlyos (a) csúcshoz (b) vezetőrészek 65 csatlakoznak, amelyek között csatorna­szerű léghuzagok állanak elő, amelyek csekély mérvű elcsavarodásuk folytán meredek csavarmeneteket képeznek. A lö­vedékcsúcs és a vezetőrészek csatlakozási 70 helyén a felületek átmenetesen vannak kiképezve, hogy a levegő a csúcs külső felületéről örvénylés nélkül vezettessék a léghuzagokba és a vezetőrészek osavar­szerű kiképzése folytán fellépő légellenál- 75 lás-növekedés a legcsekélyebbre korlátoz­tassék. Az ismert repülőgépnyílakkal szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom