85712. lajstromszámú szabadalom • Berendezés diapositivek és kinematographiai képeknek nappali világításnál való vetítésére

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI JKHh SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85712. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Berendezés diapositivek és kinematographiai képeknek nappali világításnál való vetítésére. Scliiiiiiy Ottó műszaki hivatalnok Budapest. A bejelentés napja 1922. évi november hó 28-ike. A jelen találmány olyan berendezésekre vonatkozik, melyeknek célja, hogy diapozitiveket (ködfátyolképeket) és kinematografiai képeket nappali világításnál, 5 tehát napfényben vagy mesterségesein előállított fényben élesen láthatóan a néző elé vetítsen, illetve nappali fénynél a szabadban vagy erősen, mesterséges fénnyel megvilágított zárt helyiségben olyan éle-10 sen látható képeket vetítsem, mint amilyen élesen láthatók a ma általánosan ismert eljárásokkal teljesen elsötétített zárt helyeken vetített képek. Ügy a szakértők, mint a tudományos és 15 szórakoztató vetítéssel foglalkozóknak állandó törekvése, hogy vetítéseket ne csak elsötétített helyen, haneim akár természetes nappali fénynél, akár mesterségesen megvilágított helyiségekben vagy a nap 20 bármely szakában a szabadban felállított ernyőn vagy hasonló tárgyon is lehessen élesen látható képeket vetíteni. Ezen eredményt felmutatni akaró találmányok legnagyobb része különleges anyagokból 25 megszerkesztett, vetítőernyőkkel vagy a vetített kép elé épített fényterelő aknákkal akarta a kitűzött oélt elérni, azonban, mint ismeretes, az erős világítás befolyása alatt álló különleges vetí-80 tőernyőkön a vetített képet látni nem lehet, az aknákkal felszerelt berendezéseknél pedig csak egészen kis képeket láthatnak a szemlélők, tehát sem az egyik, sem a másik berendezés a kívánt gyakorlati 35 célnak nem felel meg. Jelen találmány, illetve annak berendezései a fent vázolt célt tökéletesen és pedig többféle változatban érik el. A berendezések ennek megfelelően úgy vannak elrendezve, hogy egy vetítőiházban — 40 melynek a nézőtér felé eső része a vetített képpel egyforma nagyságban nyitott — az általánosan ismert közvetett vetítéssel vagy fényt át nem eresztő színes vagy fényt áteresztő színes anyagra a 45 kívánt nagyságú képnek megfelelő arányú közönséges vetítőgéppel képet vetítünk és ezen vetített képet egy a képtől megfelelő távolságban, teljesen szabad helyen, a nap sugarainak vagy bármely 50 erősségű mesterséges fénysugárnak kitett sík tükörben felfogjuk, melyben a virtuális képet látni fogjuk. Ugyanilyen vetítési berendezéssel azonban valódi képet is láthatunk közvetlen szemlélésnél, de ilyen 55 esetben a tükör helyére vetítőgépet állítunk, melynek vetítőleneséje előtt egyenletesen körbeforgó, nyílásokkal és ezen nyílásokban elhelyezett vörös, zöld, sárga és kék fényt áteresztő anyagokon színes 60 fénysugarakat bocsátunk a vetített képre, vagy egy átlátszó, színezett képfelfogóernyőre egymáshoz szögalakban felállított forgó színtárcsákon át vetítőgépekkel színes sugarakat vetítünk és ezen színes 65 sugarak találkozási helyére egy harmadik vetítőgéppel a képet vetítjük, melyet közvetlen szemlélésnél látni fogunk. A találmány tárgyát képező berendezések a mellékelt három darab rajzon van- 70 nak bemutatva, melyeken az A) ábra a közvetett vetítési eljárással fényt át nem eresztő anyagra vetített képet a. szabadban álló síktükör letükrözi, a szemlélő a képet közvetve nézi a 75 tükörben, a B) ábra ugyanilyen eljárással, azonban fényt áteresztő közvetett úton szemlél-