85709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos,izzólámpák állványainak a körtébe való beforrasztására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAK KIRÁLYI ^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85709. SZÁM. YII/ll. OSZTÁLY. Eljárás elektromos izzólámpák állványainak a körtébe való beforrasztására. Dr. Just-féle Izzólámpa és Villamossági Gyár r. t. Újpest. A bejelentés napja 1922. évi január hó 20-ika. A fémszálas izzólámpák terjedelmes szálállványa folytán az izzólámpák kör­téinek nyakát megfelelő bőségűre kellett méretezni; ezen bő nyaknak a körtébe lie-5 lyezett állvány, aránylag kis átmérőjű talpához való hozzátorrasztása eleinte, amíg a nyak peremét forrasztották az úü­ványitalphoz, igen körülményes volt. Lé­nyeges haladást jelentett e téren a beíor-10 rasztásnak beíorrasztógépen végzett az a. módja, mely szerint a talpat nem a nyak pereméhez, hanem a nyak egy középső övezetéhez forrasztották s a forrasztás be­fejeztével a forrasztás alatti nyakrészt le-15 választották, lízen eljárásnál a nyak alsó fölösleges övének súlya húzta össze a talppal szemben levő meglágyított nyak­övet, melynek falvastagsága ennek foly­tán változó volt, ami a szivattyúzásnál 20 láinpatöróseket okozott, különösen, ha a talp és a. nyak átmérőkülönbsége igen nagy volt s ennek folytán a nyakövet igen nagy mérvben kellett szűkíteni. A jelen eljárásnál a nyakrész fölöslegei) 25 alsó része által nem szabályozhatóan vég­zett nyakszűkítést teljesen kényszermű­vesen végezzük, úgy hogy a lámpanyak falvastagságát előre megállapíthatjuk s szabályozhatjuk, mimellett a talpat is 30 kényszerművesen szorítjuk a hozzáfor­rasztandó szűkített nyakrészhez s ezáltal megbízhatóan és gyorsabban végezhetjük a hozzáforrasztást. A találmány értelmében úgy járunk el, 35 hogy először a buranyak pereméit az áll­ványt hordozó orsóhoz rögzítjük, azután a buranyaknak egy övét lágyulásig fel­hevítjük, majd e lágy övet az orsó egy­idejű sülyesztése és szögsebességváltozta-40 tása révén kényszerművesen szűkítjük, úgy hogy az eredetileg a lámpában elfog­lalandó végleges helyzeténél jóval mé­lyebben tartott s csak az orsó sülyeszié­sekior végleges helyére jutó állvány tal­pához szorul és forrad, mire a talp alatti 45 fölösleges nyak részt leválasztjuk. Bőnyakú burák feldolgozása esetén ajánlatos a peremet nem közvetlenül az orsóra, hanem egy az orsón elrendezett tárcsára rögzíteni. Az eljárás ezen mód- 50 ját tüntetik fel a rajz 1—3. ábrái. Az (1) üvegbura és a (4) orsóra feltolt (2) állvány a be forrasztógépben ismert módon egyenlő irányban és szögsebesség­gel forgattatnak. Az orsó mélyen benyú- 55 ;lik a nyakba, úgy hogy az állvány is a véglegesnél mélyebb helyzetet foglal el a burában. A találmány értelmében a nyak (6) peremét a (7) lángokkal annyira he­vítjük, hogy összeesve hozzáíorrad a (4) 60 orsó (5) tárcsájához. Ezután a nyaknak a peremmel szomszédos övét is meglá­gyítva, az orsót a tárcsával és talppal együtt ilesülyesztjük s egyidejűleg szög­sebességét változtatjuk, pl. a forgatást 65 beszüntetjük. A már a felhevüléskor szű­kült iivegnyak az orsó lehúzása folytán még tovább szűkül s ezt még fokozza az a­körülmény, hogy a bura tovább forog, míg a nyakperein áll, mert ennek folytán 70 a húzásközben az üveg csavarodik is, ami fokozott mérvben szűkíti a nyaköv átmé­rőjét, úgy hogy a nyak erősen hozzászo­rul a talphoz. (2. ábra). Mihelyt a talp és a nyak összeforrtak, az orsót újból rendes 75 sebességgel járatjuk s a (10) sablon se­gélyével a lámpatalpat kiformázzuk, mi­közben a sablonnak a talp alá nyúló (11) tövise a fölösleges üveget a lámpatalpról leválasztja. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom