85653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tufa kezelésére
Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAÖYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85653. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás turfa kezelésére. Dr. Gruhl Reinhold vegyész Charlottenburg-, mint Aslbest und Kieselg-uhrwerke Gesellschaft m. b. H. uelzeni cégjog-utódja. A bejelentés napja 1917. évi október hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1917. évi augusztus hó 27-ike. Szárított turfa rendkívül nagy vízfelvevő képességgel bír, sőt szivacs módjára szívja fel a vizet, ha csak egy helyen is nedvesítjük meg. Ezt a viselkedését főleg a sphagnum-moháknak köszönheti, míg a fűmaradékok lényegesen kisebb felszívóképességnek. Az új eljárás a turfa vízállóvá tételére a mohában jelenlévő hygroskopikus alkatrészeknek vegyi behatás útján eszközölt szétrombolásán alapszik. A hygroskopicitás vivői gyanánt valószínűleg növényenyvszerű alkatrészek jönnejk tekintetbe, melyek főleg a mohákban fordulnak eilő. Oly szerekkeil való kezelés útján, melyek az enyvszerű alkatrészeket szétrombolják, pl. salétromsav, sósav, klór, ásványi savak savanyú sói stb. útján az enyv elvqszti hygroskopicitását és oly anyag keletkezik, mely a kiindulási anyaghoz képest vízállónak tekinthető, minthogy vízfelvevő képessége kb. előbbi mértékének Vioo -ára sülyeidt. Míg pl. sajtolt moha-turfalemez vizein úszva kb. 5 óra alatt saját súlyának 600o/0 -át szívta fel és úgyszólván teljesen át van ázva, addig egy salétromsavval kezelt, ugyanekkora nagyságú és szilárdságú és valamivel kisebb fajsúlyleimez csak 6»/o vizet vett fel. Emellett az elsőnek említett lemez tetemesen duzzad és struktúrájában meglazul, míg az utóbb említett lemez alig puhul meg, de semmi esetre sem duzzad és különben is csak felületén lesz nedves és a víz nem szívódik fel szivacsszerűen. Még négy napi usztatás után sincs a vízbe merült réteg teljesen átitatva, míg a víz felszíne fölötti rétegekbe, felszívás folytán egyáltalában nem jutott el a víz. Főleg salétromsavval való kezeléssel vezethetjük át a turfát egy a további feldől- 40 gozás számára kitűnően alkalmas tulajdonságú anyaggá. A turfa ugyanis nedves állapotban ragadós lesz és szárításnál, nyomás nélkül is, rendkívüli szilárdságot vesz fel. Ezen tulajdonsága folytán könnyen 45 alakítható. Klórral való kezelés folytán a turfa szintén elveszti hygroskopicitását. A szárított anyag még vízállóbb, de nem oly kötőképes, mint a salétromsavval kezelt anyag. 50 Salétromsavval vagy sósavval váló utólagos vagy egyidejű kezelés mellett azonban az anyag szintén ragadóssá válik. Alább a vízállóvá tételre szolgáló eljárás néhány példáját adjuk meg: 55 50 g turfaiisztet 750 g vízzel felhígítunk és a forrási hőmérsékleten 20 cm8 tömény salétromsavval elkeverünk. Az elegyet azután kb. 1 /4 óráig tartó kavarás közben főzzük és kihűlés után vízzel kimossuk 60 mindaddig, míg a lefolyó víz többé nem sárga. A nedves turfát a kívánt alakra hozzuk és gyenge nyomással lehetőleg megszabadítjuk a víztől. Szárítás után a turfa a fent megadott tulajdonságokat mutatja. 65 Klór alkalmazásánál a következőképpen járunk el: 50 g turfát 2—3o/o-os klóroldat 700 cm 8 ével, normális hőmérsékleten, elkeverünk és felforralunk. Ez az eljárás valamivé^ 70 tovább tart, mint az előbb ismertetett eljárás. A masszát célszerűen néhány óra hosszat állni engedjük és azután kimossuk. Az ismertetett módon kezelt turfát nyo-
