85617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kieserit feltárására
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JSHHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8561.7. SZÁM. — XVlT/d. OSZTÁLY. Eljárás kieserit feltárására. Austro-American Magiiesite Company (österreichisch-anierikanische Magiiesitgesellschaft) Gesellschaft m. 1). H. cég-Radenthein Karinthia. A bejelentés napja 1922. évi október hó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1921. évi december hó 8-ika. Keserűsó-oldatoknak kieseritbői való előállítása tudvalevőleg" nagy nehézségeket okoz, mert a kieserit hideg vízben majdnem oldhatlan s a maradékok igen 5 rövid idő alatt megkövesednek. A jelen találmány tárgya oly eljárás, melynek révén pl. építőkövek és hasonló Sorelcementgyártmányok előállítására alkalmas 10—25° Bé. sűrűségű keserűsó-0 oldatokat meleg víz, alkalmazása és az, oldási maradékok zayaré megkövesedése nélkül oly körülmények között állíthatunk elő, melyek a munkát akár az építési helyen is lehetővé teszik. 5 A találmány értelmében a nyers kieseritnek kb. egynegyed-egyötöd részét rendes hőmérséiken lehet keserűsóvá átalakítani, ha a nyers kieseritet vízzel sárrá alakítjuk si e sarat több órán át tárol-0 juk. Kitűnt, hogy az ilyen sár csak akkor keményedik meg, ha a kieseriti tiszta és különösen, ha kevés íklórmagnéziumot tartalmaz. Ha a nyers kieserit klórmagnéziumtartalma az 1%-ot megközelíti, 5 akkor még 24 órás tárolás után, sem lép fel megkövesedés s az így feltárt tömeg könnyen aprítható. Ha a nyers kieserit nem tartalmaz kellő mennyiségű sót, akkor e sókat pótolni kell. 0 A klórma,gnézium hatása valószínűleg arra vezethető vissza, hogy e só jelenléte folytán a keserűsó-képződés befejezte után rendszerint egy bizonyos mennyiségű oldat marad még vissza, amely j ugyan kis mennyiségű, de elégséges a megkövesedés biztos meggátlására, míg ellenben az* olyan keverékekben, amelyek magnéziumkloridot egyáltalán nem, vagy csak elégtelen mennyiséigben tartalmaznak, a heptahydrát-képződés és a sárrá 40 alakított kieseritbői a vizet teljesen, vagy majdnem teljesen elvonja, úgy hogy a tömeg megkeményedik. Példa: klórmagnéziumban szegény, diónagyságig aprított 100 s. r. nyers kiesen- 45 tet 1—3 s. r. klórmagnéziummal és annyi vízzel keverünk, hogy a klórmagnézium oldódása és ismételt átlapátolás után, a keverék finomabb részei a íkézzel csomóvá legyenek összeszoríthatók. Ezen tömeget 50 halmokba hányva, 12—48 órán át állni hagyjuk. Mennél hosszabb időn át hagyjuk a keveréket állni, annál nagyobb klórmagnéziumtartalomma! kell annak birnia. Az így feltárt tömegből a képző- 55 dött keserűsó kimosható. Az oldat teljes leboesátása után a kioldott résznek megfelelő újabb mennyiségű nyers kieseritet és 1—3 s. r. klórmagnéziumot s esetleg egy kevés vizet is adunk hozzá s a táró- 60 lást és az ezt követő kimosást megismételjük. Ha a munkát beszüntetjük!, akkor az oldási maradékot klórmagnéziummal a fent ismertetett módon feltárjuk s az aprított, feltárt tömeget raktározzuk. 65 Szabadalmi igény: Eljárás kieseritnek rendes hőmérséken való feltárására a megkövesedés elkerülésével, melyet az jellemez, hogy megfelelő mennyiségű idegen sókat, 70 különösen klórmagnétaiumot tartalmazó, vagy e sókból kevert nyers kieseritet vízzel alakítunk s a sarat a keserűsó-képzése céljából egyideig állni hagyjuk. 75 Pallas nyomda, Budapest.
