85566. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszelep egykamrás nyomólégfékek számára

Megjelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85566. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Vezérlőszelep egykamrás nyomólégfékek számára. Handel-Maatsctiappij H. Albert de Bary & Co. cég" Amsterdam. A bejelentés napja 1921. évi június hó 1-je. A találmány tárgya vezérlőszelep a «kompound-fék» elnevezés alatt ismeretes, egykamrás nyomólégfék számára, mely­nél a legmagasabb fékhatás elérésére szol-5 gáló egykamrás fékhengeren kívül két­kamrás fékhenger kerül alkalmazásra. A találmány célja, hogy az egykamrás fék­henger hatásának fokozatossá tétele mel­lett lehetővé tegye a kétkamrás fékhenger 10 fékhatásának fokozatos növelését. Kompound-fékek számára való ismert vezérszelepeknél a kétkamrás fékhenger ú. n. holtkamráját külön szelep útján kö­tik össze a szabad levegővel, mihelyt tel-15 jes fékezéskor közte és az egykamrás fék­henger között nyomáskiegyenlítődés lépett fel és a holtkamráböl az egykamrás fék­hengerbe való légátáramlást ellenőrző sze­lep ,a rugófeszüitség hatása alatt, normális 20 helyzetét ismét felvette. A kétkamrás fék­henger boltkamrája azután az atmoszfé­rába ürül ki és ezáltal a kétkamrás fék­henger munkahengerében foglalt nyomó­levegő a kétkamrás féknek maximális fé-25 kezőhatását idézi elő, mely teljesen alkal­matlan bármiféle változásra és az egy­kamrás fékhenger fékezőhatásával a ma­ximális összehatássá összegeződik. A fék­nek maximális összhatása a vasúti üzem-80 ben nem mindig kívánatos, sőt ellenkező­leg fellépett annak a szüksége, hogy a két­kamrás fékhenger hozzájárulását akként változtathassuk, hogy a fékberendezésezen része fékezőhatásának növekedése is fo-85 kozatosan menjen végbe. Ezt a jelen találmány szerint azáltal érjük el, hogy a kétkamrás fékhenger holtkamrája akkor, amikor közte és az egykamrás fékhenger között a nyomás­kiegyenlítődés megtörtént, nem ürül ki 40 többé az atmoszférába, hanem a főveze­tékkel kapcsoltatik össze. Ezen elrende­zés folytán a holtkamra általában erőtel­jes fékezéseknél sem ürül ki teljesen, ha­nem a fővezetékben uralkodó nyomás ma- 45. rad fenn benne. Miután ez a nyomás vala­mely fékezés megindítása után, nyomór levegőnek a vezetőfékszelep segélyével való lebocsátásával fokozatosan tovább csök­kenthető, a kétkamrás fékhenger fékező- 50 hatása is fokozatosan növekszik és csak a fővezeték teljes kiürülésekor lép fel a kétkamrás fékhenger holt terének teljes légtelenítése és ezzel együtt a lehető leg­nagyobb összfékhatás. 55 Ezen célból a jelen találmány szerint a kompound-fékekkel kapcsolatban alkal­mazott, általánosan ismeretes vezérlősze­lepnek (i) szelepe (1. ábra), mely féke­zéskor a nyomólevegőnek a kétkamrás 60 fékhenger holtkamrájából az egykamrás fékhengerbe való átáramlását, illetve a két tér közötti nyomáskiegyenlítődés meg­történte után az atmoszférába való kiáram­lást közvetíti, külön csatorna útján többé 65 nem az atmoszférával, hanem a főveze­tékkel, illetve az ez utóbbival nyilt össze­köttetésben álló (I) vezérlődugattyúkam­rával van összekötve. Ebbe az összekötte­tésbe visszacsapószelepet oly módon épít- 70 hetünk be, hogy az megengedi ugyan nyomólevegőnek a kétkamrás fékhenger holtkamrájából a vezetékbe való átömlését, de az ellenkező irányú átömlést gátolja, úgy hogy kiküszöböljük a vezeték töltése- 75 kor netáni fellépő káros visszahatásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom