85515. lajstromszámú szabadalom • Üregesfal

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGTÁR KIRÁLYI JHMK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85515. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges fal. Nagy Márton építész műegyetemi tanársegéd Budapest. A bejelentés napja 1922. évi március hó 8-ika. Az ismert üreges falakban, főleg a fal­héják képezik a teherhordó elemet, mely­hez némely üreges falszerkezetnél a fal­üregbetn elrendezett, függélyes bordák vagy 5 pillérek járulnak. E falszarkezetek egyik hátránya az, hogy a koncentrált terhelések hordásában, melyekkel például a födém­gerendák vagy a fedélszék terhelik a fa­lat, csak a terhelés vonala közelében levő 10 falsáv vesz részt és így az alapfalakra is koncentrált terhelések adódnak át. Ezzel szemben műszaki és gazdasági okokból oly falszerkezet volna kívánatos, főleg gyenge teherbírású alaptalaj esetén, 15 amelynél a koncentrált terhelések is lehe­tőleg egyenletesen oszlanak el. Találmá­nyommal ezt a feladatot kívánom meg­oldani. Találmányom lényege az ,hogy az üre-20 ges falat nem függélyes., hanem egymást keresztező, ferde bordákkal képezeim. A falhéjakból és az ezeket összekötő rács­ból álló üreges, faltestet oly idomokra osz­tom fel, hogy azok műkőből lehetőleg köny-25 nyen legyenek készíthetők. Ilyen műkő­idom és a belőle készült fal van a mellé­kelt rajzon példakép feltüntetve, ahol az 1. ábra elölnézete, a 2. ábra pedig felülnézete egy műkőidom-30 nak. A 3. ábra ezen műkőidom axonometrikus, képe, mimellett egy a falban vele szemben: fekvő ugyanilyen idom szakgatott vonalak­kal van jelezve. 55 Az ilyen kövekből falazott üreges fal keresztmetszetét a 4. ábra, hosszmetszetét az 5. ábra, nézetét a 6. ábra és alaprajzát vagy egy vízszin­tes hézag mentén vett metszetét a 40 7. ábra mutatja. Az 1. és 2. ábrán magábanállóan feltün­tetett idomdarab egy téglányalakú (a) le­mezből és egy ebből kiálló ferde (b) le­mezből áll. Az (a) lemez az egyik fal- 4,5 héj egyik elemét van hivatva képezni, a (b) rész pedig a falhéjakat összekötő rá­csozat alkatrésze lesz. A kő befalazásá­nak módja a rajz következő ábráiból könnyen kivehető. A kövek az egymást kö- 5 Q vető rétegek homlokfalaiban a téglaKÖtés szabályai szerint vannak egymáshoz ké­pest eltolva (5. éis 6. ábrák), mimelleitt a függélyes hézagok a két falhéjban sem kerülnek egymással szembe (3. és 7. ábra). 5 5 E falak kétfélekép alakíthatók. Vagy úgy, hogy a hordszerkezetet a rács és a falhéjak együttesen képezzék, vagy pedig Úgy hogy csak a rácsnak legyen kon­struktív szerepe. Az utóbbi esetben a fal- gQ héjak vékonyak lehetnek, mert csak tér­elzáró szerepük lesz. A rácsozat elemeinek egy-egy sora egy­szerűen nyomott rúd gyanánt méretezhető, mert az egymást keresztező rácselemek ki- 65 hajlás ellen kölcsönösen merevítik egy­mást. Ennélfogva aránylag vékony kereszt­metszetek fognak kiadódni. Szabadalmi igények: 1. Üreges fal, azáltal jellemezve, hogy a 70 falhéjakat összekötő lemezek két, egy­mást keresztező, ferde irányban futó rácsozatot alkotnak. 2. Az 1. igénypontban védett falnak a fal­héjak és a rácsozat egy-egy részét 75 alkotó idomcsövekből falazott kivitele. 1 rajzlap melléklettel. i'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom