85513. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektromos rezgések létrehozására katódáú gázcsövek segélyével párhuzamosan kapcsolt csövekkel bíró generátorokhoz
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jH«L SZABADALMI MRÓS.ÍG SZABADALMI LEÍRÁS 85513. SZÁM. — Vll'j. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés elektromos rezgések létrehozására katódasugárcsövek segélyével, párhuzamosan kapcsolt csövekkel biró generátorokhoz. Gesellschaft ffir drahtlose Telegraphie m. b. H. cég- Berlin. PótBzabadalom a 80137. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi szeptember hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1918. évi október hó 25-ike. Mint a törzsszabadalom leírásában már kifejtettük, a katódagenerátorok működésénél tapaszt alható, hogy a kívánt rezgések fejlődése bizonyos körülmények között nem 5 indul meg és ehelyett egy más, lényegesen eltérő hullámhosszúságú rezgés jut érvényre. Ezek a folyamatok azon behatással1 magyarázhatók meg, melyeket a cső foellső kapacitásai a cső kapcsoló elemeivel kom-10 binációban előidéznek. A nem kívánt rezgések féllépése, minit a törzsszabadalomnál láttuk, azáltal akadályozható meg, hogy a csőkapcsolatot, pótlólagos kondenzátorok, önindukciók, ellenállások, a nem kívánt 15 frekvenciára hangolt rezgőkörök vagy effélék beiktatásával, úgy méretezzük, hogy a nem kívánt rezgésekre az kedvezőtlenebb legyen, mint a kívánt rezgésekre. Amíg egyetlenegy kalódagenerátorral 20 való munkálatokról van szó, addig ezek a segédeszközök teljesen elégségesek, hogy meggátolják a nem kívánt rezgések felléptét. Jóval kedvezőtlénebbek lesznek azonban 25 a viszonyok, ha nagyobb teljesítmények elérése céljából több katód agencrátort kell párhuzamosan kapcsolni egymással1 . Ezeknek a folyamatoknak fellépte a mellékeli rajz 1. ábrája alapján talán a következő-30 képpen magyarázható meg: Az ábra egy (1) katódacsövet ábrázol a (2) anódával!, a (3) katódával és a (4) ráccsal, míg (la) egy elvezető ellenállást jelöl, mely a (4) rács negatív feltöltését meggátolja. Az (1) 35 cső az (5) anóda egyenáramforráshoz van kapcsolva. A kapcsolatot oly módon tökéletesítve képzelhetjük, hogy a cső belső csőkapacitásait is berajzoljuk a kapcsolatba. Ekkor a (6) kapacitást kapjuk, minit ai 40 (2) anóda és a (3) kátóda közit levő belsői csőkapacitást, továbbá a (7) kapacitást,* mint a (2) anóda és a (4) rács közt lévő kapacitást, végül a (8) kapacitást, minit a (3) katióda és a (4) rács közt lévő kapa-i 45 citást. Mint gyakorlati kísérletekkel megállapítottuk, ezek a kapacitások rezgések felléptét okozzák, anélkül1 , hogy valamely külső rezgőkör vagy efféle lbnne rákapcsolva az 50 (1) katódacsőre. Ez abban mutatkozik, liogy a (9) ampéreméter az anódaáramkörben relatíve nagy kilengést mutat. Azon értékek alapján, melyekkel a (6, 7, 8) kapacitások bírnak, léphetnek fel1 az 55 előbb említett rezgések a csövön belül.: Kísérletek már most azt eredményezték, hogy ezek a nem kívánt rezgések általában igen könnyen fellépnek, ha több katódagenerátor van párhuzamosan kap- 60 csolva. A jelen találmány már most megadja azokat a segédeszközöket, melyekkel1 ezen belső rezgések fellépése a katódacsövckbera megakadályozható. A 65 2. ábra egy ennek a célnak megfelelő kapcsolási elrendezést mutat. A berendezésben három (1, la) és (lb) kalódagenerátor van párhuzamosan kapcsolva. A (3, 3a) és (3b) katóda, valamint 70 a (4 4a) és (4b) rács egymással, közvetlenül össze van kötve. A (2, 2a, 2b) anódák közös (10) elvezetéssel bírnak. A találmány szerint már most mindegyik (2, 2a, 2b)
