85504. lajstromszámú szabadalom • Invertlángzó

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAB KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 85504. SZÁM. — H/d. OSZTÁLY. Invertlángzó. Tauber Vilmos oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi június hó 12-ike. A jelenleg használatban levő invert-Iángzókaál az aránylag nagy gázfogyasz­tás onnan, ered, liogy az izzótest belsejé­ben végbemenő elégé® folyamán a láng 5 és az égéstermék egyrésze a kiömlő cső és az izzótesttartó-gyűrű közt levő na­gyobb (térben) hézagon át eltávozik, anél­kül, hogy melege az izzótest hevítéséhez hozzájárulna. 10 Azonkívül az izzótest belsejét képező üreg, melynek belsejében csak a kiömlő cső vége nyúlik bele, aránylag nagy tér­fogatú és annak egész belsejét a gázkeve­rék elégése folyamán keletkező lángkúp 15 tölti ki, melynek külső felülete izzásba hozza az izzótestet. Az égéstermék nagy része azonban ezen izzitásnál nem érvé­nyesül, hanem az izzótesttartó-gyűrű és a kiömlő cső közötti téren át felhaszná-20 latlanul eltávozik. Nyomáscsökkenés al­kalmával ezen hatásfok rohamosan rosz­szabbodik, mert a lángkíúip ekkor vissza­húzódik és nem érintkezhetiik oly inten­zíven vagy csak részben érintkezik az 25 izzótesttel, úgy, hogy az elégetett gáz­mennyiség még nagyobb hányaha nem használódik fel a világításra. Jelen találmány tárgya ezen hátrányo­kat azáltal küszöböli ki, hogy az izzótest-30 tartógyűrű belsejét a gázkiömlőcső ki­tölti annyira, hogy a lángnak vagy az égésterméknek elvonulása ezen a helyen nem lehetséges. A gázlégkeverék elégése tehát teljes egészében az izzótest belsejé-85 ben, az izzótest falának belső és külső felülete mentén megy végbe, úgy, hogy a gáz fűtőereje veszteség nélkül teljesen az izzótestszövet izzítására hasznosíttatik. Az invert izzótest belső térfogatának 40 nagyobb részét a megfelelően alakított ki­ömlő cső tölti Iki; az elégés tehát csak a fennmaradó részen az izzótestszövet men­tén és ennek felületével érintkezve megy végbe. A kiömlőcső nyílása az izzótest belső 45 tárfogatának alsó részében foglal helyet, a gázkiömlés ezen a helyen történik; a gáz ennek folytán nyomásveszteség nél­kül éri a fenéket, ellentétben az eddig használatban levő invertlángzókkal, me- 50 lyeknél a gáz az izzótest felső részében végződő kiömlő nyílásból lép ki, úgy hogy az izzótest alsó fenekéig megteendő útján a gáznyomás jórészt elvész. A csatolt rajzon a találmány tárgyá- 55 nakl több foganatosítási alakja látható. Az (5) izzótestgyűrűtartó nyílását gya­korlatilag a hézagmentesen kitöltő (1) kiömlőcső (1. ábra) alsó (2) része az izzó­testbe mélyen belenyúlik és feneke a (4) 60 izzótest alsó részének (alakjának) meg­felelően domború felületű és nagyszámú, pl. szitaszerűen elosztott (3) nyílásokkal van ellátva; ezen nyílások helyett dom­borúj felületű, szitaszerűen lyukasztott, 65 húzott (6) fémbetét vagy drótszövetbetét is alkalmazható, melyet az izzótesthez ké­pest beállíthatóan rendezhetünk el (2. ábra). A szitaszerű fenék a gázkeverék­nek a szekundér levegővel való bensőbb 70 érintkezését és így tökéletesebb elégését, tehát jobb hatásfokot biztosít. Az izzótest alsó részének alakjához al­kalmazkodó domború kiömlő nyílás ^ az izzótest felületén való egyenletes láng- 75 elosztást és az izzótest szövetének egyen­letes izzítását eredményezi, miáltal nyo­másveszteséget elkerülünk ós gázt taka­rítunk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom