85500. lajstromszámú szabadalom • Hordozható sátor

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IUROSÁG SZABADALMI LEIRAS 85500. SZÁM. — xx/g. OSZTÁLY. Hordozható sátor. Corbet Archer Henry mérnök London. A bejelentés napja 1914. évi január hó 28-ika. A találmány gyorsan felállítható, szétszedhető és könnyen továbbszállítható sátrakra vonatkozik, amelyek különösen katonák és cserkészek számára alkalmasak, 5 de más célra is használhatók. A találmány értelmében, a sátor gúlaalakú, a váza két vagy több, felső végeiken egymással összekapcsolt rúdból áll, amelyek a sátornak egyes lejtős sarkait al-0 kotják, míg az ezek közé eső sarkokat ese tleg szalagokkal, kőtelekkel, drótokkal támasztjuk alá. amelyeket a rudak felső vé'geihciz kötünk és sátorcövekekkel vagy effélekkel a földbe erősítünk- A sátor egyes el-6 különített részei továbbá ruházatként viselhetők. A mellékelt rajz példaképen két kiviteli alakot tüntet fel és pedig az 1. ábra négy, lényegileg megegyező rész-0 bői álló kiviteli alaknak fclülnézete, a 2. ábra két részből összelett kiviteli alaknak felülnézete, a 3. ábra az utóbbinak oldalnézete, a 4. ábra a sátortakaró egyik részét gaílér-15 kabáttá összehajtva mutatja, az 5. ábra a 2. és 3. ábrák feltüntette sátortakaró egyik részének összehajtásából eredő másik ruhadarab nézete, a 6. ábrán a sátortakaró szállítás céljára 10 összctekercselve és egy derékszíjra erősítve látható, végül a 7. ábra két darab rúd egyesítésének alkalmas módját tünteti fel. Az 1. ábra szerint a sátor gülaalakú s (5 az (a) takaró egyes részekből áll, amelyeknek mindegyike a gúla egyik oldallapját alkotja. A sátor váza pl. négy olyan (b) rúdból áll, aminőt cserkészfiúk szokJ tak hordozni. Ezek a rudak felső végeiken, 10 pl. a rudak végein átmenő furatokba illő (c) csapszegekkel vannak egymáshoz kötve. A rudak alsó végei esetleg leveihető szegekkel vagy csúcsokkal lehetnek ellátva, hogy a váz felállított helyzetében rögzíthető legyen. Ha négy (b) rudat haszniá- 45 lünk egy sátor felállítására, akkor a sátor sarkai oly négyzetet alkotnak, amelynek oldala megközelítőleg egyenlő az egyes rudak hosszával. Előnyösen, azonban csak két (b) rudat 50 használunk a sátor két szembenfekvő sarkán, míg a többi sarkokat (d) szalagok, kötelek vagy drótokkal támasztjuk alá az alább leírandó módon. A sátortakarónak minden egyes (a) rész- 55 lete lényegileg háromszög alakú és egyik szélén nyitott (c) beszegés vagy hosszúkás zseb van. amelyen egv (b) rúd vagy (d) kötél, drót vagy efféle keresztül dugható. Ha a sátor sarkainak vagv éleinek go alátámasztására szalagokat alkalmazunk, akkor ezeket alkalmas- módon a sarkokhoz hozzáerősíthetjük. Miután a háromszög alakú takarórészt elhelyeztük, annak második (a2) szélét a váznak legközelebbi 65 élére fektetjük rá és, ott alkalmas berendezés, mint pl. gombzárak, kapcsok vagy fűző segítségével a következő takarórész szomszédos (al) széléhez erősüjük. A takarórész (a3) széle a földhöz rögzíthető, 70 pl. akként, hogy egy hozzákötött zsineget vagy kötelet, amelyet esetleg karikával látunk el, lecövekelünk. A sátor csúcsán az (a) lakarórészek felső sarkait alkalmas módon össze is erősíthet- 75 jük, a rudak végeire pedig egy felfordított csészét vagy vedret boríthatunk, hogy az eső ezen a helyen be ne juthasson. Ajtóról akként gondoskodhatunk, hogy a lakarórészek egyik szélét oly módon erő- 80