85486. lajstromszámú szabadalom • Gőzelosztás gőzgépekhez

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85486. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Gőzelosztás gőzgépekhez. Groenevegen Gijsbertus gépszerkesztő Venray (Hollandia). A bejelentés napja 1921. évi február hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1919. évi május hó 22-ike. A jelen találmány gőzgépek gőzelosztá­sára vonatkozik ós célja, hogy kisebb mennyiségű gőzzel ugyanazt a hatásfokot érjük el, mint ezelőtt nagyobb mennyiségű gőzzel. Ezen eredményt úgy érjük el, hogy a gőzt nem úgy, mint eddig, a dugattyú holtponti állásaiban bocsát juk a hengerbe, hanem csak akkor, amikor a dugattyú útjának egy részét már megtette. Ezzel elérjük, hogy a hasznos erő azon része, mely az eddig ismeretes üzemeljárásoknál veszendőbe ment, mert azt a forgattyú útjának azon részén alkalmazták, ahol a forgattyúra ható tangenciálerő még a kö­zepes hajtóerő (közepes tangenciálerő) alatt van, szintén munkát adhat le a forgó forgattyún. A jelen eljárás értelmében kisebb gőzmennyiség is elegendő, mert a gőztérfogat egységében lévő hőmennyisé­get jobb hatásfokkal változtatjuk át mechanikai munkává. Minthogy a du­gattyú löketének az a része, amelyben a gőzbeeresztés és az expanzió végbemegy, jelen eljárásnál kisebb, mint az eddig használatosaknál, mivel most a gőzt csak akkor bocsátjuk a hengerbe, mikor a du­gattyú útjának egy részét már megtette, ennélfogva a kisebb mennyiségű gőz ugyanaddig a nyomásig expandálhat, mint az eddig használatos eljárásnál a nagyobb mennyiség. Mindezeket a mellékelt diagramm rész­letesebben megmagyarázza. Emellett te­kintetbe kell venni, hogy a gép munka­teljesítése alatt minden forgattyúhelyz,ét­nél ugyanazon tangenciálerőnek kellene fellépnie, hogy a tengely egyenletesen forogjon. A gép által kifejtendő munká­nak egyenletesen kell történnie; ezen mui;- 40 kát az (a, b, c, d) négyszöggel tüntethetjük fel (1. ábra), ahol is az (a, b) alap az egy fordulatnál megtett forgattyúutat, az (a, d) magasság pedig a (p) hajtóerőt tünteti fel. A hengerben uralkodó közepes (p) 45 nyomás nem létesít egyenletes tangenciál­erőt a forgattyúban, hanem a forgattyú útjának némely részén a tangenciálerő kisebb, mint á hajtásra szükséges erő. Az 1. ábrán a tangenciálerő változását egy 50' fordulat alatt az (a, e, f, g, h, j, k, 1, b) görbe tünteti fel, feltéve, hogy a dugaty­tyúra ható gőznyomás állandó és tömeg­hatások nincsenek, végtelen, hajtórúd mel­lett. A (de, jg, cl) forgattyúútan már 55 most a hengerben lévő nyomás képes a szükséges munkát szolgáltatni. így tehát ezen munkát kívülről kell bevezetni, akár lendítőkerék, akár második henger útján. Ezt a hátrányt elkerüljük, ha ahelyett, 60 hogy a munkaeljárást a (d) ós (m) holt­pontokban kezdenők, az (e) és (j) for­gattyú állásoknál kezdjük. (Az ábrán fel­tüntetett forgásirány esetén.) A találmány már most abban van, hogy 65 a gőzt későbbi időpontban vezetjük be, mint az eddig szokásos volt, de emellett a henger friss gőztérfogata a gőzbeereszíés kezdetén ne Jegyen nagyobb, mint a du­gattyú holtponti állásában, A gőzelosztást 70' ekkor a 2. ábra tünteti fel. Ezen (v, w) az abszolút nullvonal, míg az (x, z) vonal az atmoszférikus vonalat tünteti fel. Az ábra legszélső ordinátáival határolt du­gattyúlöket tíz egyenlő részre van fel- 75 osztva, melyekre oly ordináták vannak állítva, amelyekre a gőz mindenkori nyo­mását raktuk fel. A dugattyú munkaolda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom