85422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyers tőzegnek nagy fűtőértékű tüzelőanyaggá való átalakítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI J3ÍIÍII SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85422. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nyers tőzegnek nagy fűtőértékű tüzelő anyaggá való átalakítására. Haas Friedrich iparos Wieu. A bejelentés napja 1921. évi íebruár hó 9-ike. A nyers tőzeg nagyfokú víztartalma folytán nem jó tüzelő anyag és az eddigi módszerekkel foganatosított mesterséges szárítás sem bizonyult célszerűnek. 5 A jelen találmány szerint már most a nyers tőzegből egyszerű és gazdaságos módon nagy fűtőértékű tüzelőanyagot állítunk elő, mély majdnem eléri a szén fűtőértékét. 10 Az eljárás lényege az, hogy a nyers tőzeget, egyenletes végtermék elérése céljából, alaposan keverjük, azután vízzel kezeljük és a kezelt tőzegfajtához képest adstringáló szert, pl. nátriumszulfátot ada[5 gólunk hozzá. Az ily módon kezelt tőzeg azután aprító- vagy szakítógépekbe, pl. ismert rendszerű ú. n. dismembrátorokba és végül víztelenítő berendezések rendszerébe kerül, melyekiben a víz főtömegét (40— >0 60%-ig) nyomás alatt eltávolítjuk az anyagból és száraz hártya képződését elérjük. Gyári üzemben több, egymástól független víztelenítő berendezésből összetett rendszert 'alkalmazunk, mely berendezése>5 ket felváltva megtöltjük és kiürítjük, úgy hogy folytonos üzemet kapunk. Az ismertetett műveletek befejezése után a víztelenítő berendezésekből kikerülő darabokat kocsikra rakjuk és ezekkel együtt 10 aknakemenoébe hozzufk, illetve végnélküli szállítószalagok vagy effélék segélyével, aknakemencén lassan átvezetjük. A kemence két végén, vagyis az anyag bevezetési és elvezetési helyén a hőmér-15 séklet kb. 60° C, míg a kemence közepében 100° C-t tesz ki. A golyó-, koclka-, illetve brikettalakú anyagnak az aknafeemencében való szárítása, éppen úgy mint annak lehűtése, lassan (4—6 óra alatt) megy végbe, miáltal a 40 felületi hűtésen kívül a nedvesen maradt belső magnak a felületi zsugorodás folytán előidézett nyomás következtében előálló önhevítését is elérjük. Nyomás és meleg hatására azonban a test elszenesedik, 45 úgy, hogy a tőzegdarabok szénné alakulnak át. Ha a darabok a kemencét elhagyják, félretesszük őket és az aknakemencében megindított ú. n. nyomás alatti elszenese- 50 dós .a kemencén kívül, a hányon folytatódik. A mellékelt riajz az ismertetett eljárás foganatosítására alkalmas gépi berendezés példaiképpeni foganatosítási alakját szem- 55. lélteti. A berendezés egy, az (a) szállítópálya (1. ábra) vagy efféle útján nyers tőzeggel táplált (b) keverő berendeziésből áll, mely az alatta elrendezett (c) nedvesítő-, illetve 60 póttartállyal ia (d) összekötő toldat útján van összekötve. A (c) tartály légmentesen van elzárva és az (e) csővezeték útján a Eoot-féle (g) fúvógépnek vagy kompreszszornak vagy efféle berendezésnek (f) 65 nyomóvezetékiéhez csatlakozik. A fúvógépet, éppon úgy, mint az (a) szállítószalagot és a (b) keverőszerkezetet <a (h) mótor vagy efféle hajtja meg. (i) az aprítószenkezet, pl. zúzómialom, dismembrátor vagy efféle, me- 70 lyet ugyancsak a (h) mótor hajt meg és melyet ia (k) felszálló cső útján a (c) tartály táplál kevert és nedvesített tőzeggel. Az (i) aprítószenkezet, másrészről az (1) csővezeték útján az (m) nyomólégtartály- 75 hoz csatlakozik, melyet a (g) fúvógép az