85390. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kondenzátor

Megjelent 1934. évi május hó 1-éu. MAGYAR KIRÁLYI jHHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85390. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű kondenzátor. Pfifiiier Emil igazgató Budapest. A. bejelentés napja 1921. évi december hó 7-ike. Elektromos hullámkörök stb. létesítésé­nél a túlfeszültség elleni védelemre eddig használatos magasfeszültségű kondenzá­toroknak különböző hátrányai voltak. 6 melyek oka egyrészt a kondenzátorban lévő dielektrikum borításai közti átütés­sel szemben, másrészt a hozzávezetósek közti átütéssel szemben elégtelen elektro­mos ellenállóképességben rejlett. 0 Az alantiakban ismertetett magas­feszültségű kondenzátor ezen hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy a kondenzátor kapcsai közötti potenciálesést több részlet­potenciálesésre osztja fel, vagyis a kon-5 denzátort sorba kapcsolt több részkonden­zátorból létesíti. Ily módon a dielektrikum átütése tekintetében sokkal nagyobb biz­tonság érhető el, mert mindegyik rész­kondenzátor a reáeső részletpotenciálesés 10 többszörösét is kibírja s még egy rész­kondenzátor átütése esetén is a többi rész­kondenzátor még elegendő elektromos el­lenállóképességgel bír ahhoz, hogy a kap­esolófeszültséget kibírja. }5 A találmány szerinti kondenzátor tehát úgy a kondenzátor bevonatai közti dielek­trikum tekintetében, mint a kondenzátor­nak a külső légköri levegővel érintkező felületén a potenciálelosztás tekintetében $0 az ú. n. láncizolátorok elve szerint épül fel, mimellett azonban a közönséges lánc­izolátorokkal ellentétben az egyes tagok közti nagyobb kapacitás folytán a poten­ciálelosztás majdnem teljesen egyenletes. 55 Ezen szerkezetnek a kiváló elektromos sajátságokon kívül a láncizolátorokkal azonos módon még az is az előnye, hogy elemenként aránylag alacsony feszült­ségre készült több egyforma elem sorba­kapcsolása révén tetszés szerinti nagy fe- 40 szültségek számára létesíthetünk konden­zátorokat, amely előny különösen a gyár­tási szempontból becses. Ha a részkondenzátort megfelelő eresz­szel képezzük ki, akkor az ilyen ereszes 45 kondenzátor láncizolátorjellege folytán a szabadban való elhelyezésre is alkalmas. A részkondenzátorok fémes kapcsoló­részei olyan tömören képezhetők ki, hogy a kondenzátorban a dielektromos h is tere- 50 sis-veszteségek folytán keletkező hőt hő­vezetés révén a küllégnek képesek átadni. A kapcsolórészek továbbá úgy képez­hetők ki, hogy csavarmenetek, .bajanett­zár, rugókapcsolás stb. révén könnyen és 55 biztosan legyenek egymással kapcsolha­tók. A rajz 1. ábrája egy részkondenzátor egy pél­dáját tünteti fel, mely külsőleg miben, sem tér el a közönséges támizolátoroktól. 60 A két (f) kapcsolórész a (v) csavar­orsóval, ill. a megfelelő (m) csavaranyá­val van ellátva s az (e) ragasztóréteg ré­vén van az (r) szigetelőcsőre kittelve. A két (f) kapcsolórésszel vezetően van kap- 65 csolva az (i) dielektrikum által egymástól elválasztott két (b, b) bevonat, melyek a szigetelőrétegekkel együtt hengeresen fel­tekercselve képzelendők. Az egyéb közö­ket az (s) töltőcsavarok furatain át betöl- 70 tött szigetelő (p) olvadékmassza tölti ki. A 2. ábra az (al, a2, a3, a4) elemekből összeállított négyrészű kondenzátort tün­tet fel, melynek egyes elemei az 1. ábrának felelnek meg. A 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom