85383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közvetlen rostély tüzelés üzeméhez

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIR0SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85383. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Eljárás közvetlen rostélytüzelés üzeméhez. Julius Pintsch Aktiengesellschaít cég- Berlin. A bejelentés napja 1921. évi junius hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1917. évi december hó 11-ike. Mind jobban és jobban közeledünk annak felismeréséhez, hogy a szén eltüzelésénél nagyon sok oly értékes alkotórész vész el, melynek megmentése gazdasági 5 életünk számára nagy haszonnal járna. Eleinte arra törekedtek, hogy a szenet gázfejlesztőkben elgázosítsák, így a melléktermékeket megnyerjék ós ezután a generátorgázt a kazán alatt eltüzeljék. Ez az 10 eljárás azonban nagyon költségesnek mutatkozik, mert egyrészt jelentékeny melegmennyiséget vesztünk el mellette, amit több szén felhasználásával kell pótolnunk és mert másrészt a gázfejlesztő telepek be-15 rendezése és üzeme jelentékeny költségeket okoznak, melyek a melléktermékekből előállt nyereséggel esak ritkán fedezhetők. Lényegesen kedvezőbben alakulnak a viszonyok, ha a következő, a jelen talál-50 mány tárgyát képező eljárás szerint dolgozunk. A rajzon példaképen vándorrostéllyal ellátott gőzkazán van feltüntetve. A szenet eddigelé az (a) szénadagolóból a (b) ván}5 dorrostélyra vezették és ott a hamú maradékig égették el. Jelen találmány szerint (a) és (b) közé egy (e) elgázosító aknát építünk be és ezt egy (d) csővezeték segélyével egy (e) melléktermény előállító 50 teleppel és egy (f) gázszívóval kötjük öszsze, mely (b) rostélyon létrejövő égési gázoknak egy csekély részét a (e) aknán és az (e) telepen átszívja, miközben kátrány, ammóniák stb. válik ki, míg az állandó 55 gázoknak az égési- és destillátiógázok ezen keverékéből álló megmaradt része a ventillátor által a gőzkazán elégési terébe a (g) lángzókon át vagy más tűzhelybe, ismét bevezettetik. Aránylag kis mennyiségű égési gáz szük- 40 séges ahhoz, hogy a szenet, mielőtt még a rostélyra jut lepárlási termékeitől megszabadítsuk és ezeket a kondenzációhoz, vagy a melléktermékeket kitermelő berendezéshez hajtsuk. Ezenkívül a desztillációs 45 tér alsó részében az égési gázok az izzó szénben legnagyobbrészt ismét CO-vá, illetőleg H2-VÓ redukálódnak, úgy hogy égő gázkeverék áll elő, mely a desztillációs akna felső részében a desztillációs gázok- 50 kai elkeveredik és ezekkel együtt a desztillációs aknát felül, alacsony hőmérséklet mellett elhagyja anélkül, hogy emellett az értékes alkatrészek (kátrány és ammóniák) tönkremennének, ami kívülről fűtött 55 desztillációs aknáknál bebizonyítottan nagyon sokszor előfordul. Ha a szén melléktermékeinek egy része, mint (N) és (S) is átmegy a rostélyon elégetett kokszba, úgy az üzem nagyon leegyszerűsödik és mégis 60 nagyon gazdaságos lesz, különösen olyan esetekben, ahol első sorban alacsonyhőmérsékletű kátrány termelése a cél és súlyt helyeznek a füsttelen elégésre. Szabadalmi igény: 65 Eljárás közvetlen rostélytüzelés üzeméhez szétválasztott elgázosítással ós elégetéssel, azzal jellemezve, hogy az elégési térből annyi égési gázt vezetünk a rostély- 70 tüzelés elé épített adagoló és elgázosító aknán át visszafelé, hogy ebben az ammóniák és az alacsony hőmérsékletű