85371. lajstromszámú szabadalom • Fénymásoló eljárás

Megjelent 1934. évi május hó 1-éu. MAGYAR KIBilYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85371. SZÁM. IX/f. OSZTÁLY. Fénymásoló eljárás. Dr. med. Soós Aladár és dr. phil. és med. Karczají' László egyetemi tanársegédek Budapest. A bejelentés napja 1922. évi március hó 27-ike. Jelen találmány tárgya oly fénymásoló eljárás, amely a krómenyv, illetve krómzselatin azon ismeretes tulajdonságán alapszik, hogy megvilágított, illetve cserzett állapotban egyes festékekkel nem festhető, míg a meg nem világított, tehát cserzetten részek ugyanezen festékeket felveszik. A cserzett krómzselatin ezen tulajdonságát hasznosították már fénymásoló eljárásnál, azonban dacára rendkívüli egyszerűségének, nem tudott általános elterjedésre szert tenni az ilyen eljárás, mert bár a cserzett és cserzetten krómzselatinrészek bizonyos festékekkel elektíve festődnek, mégsem kerülhető el a) legfehérebflb részeknek bizonyos mértékben való festődése sem, ami a másolat kontraszthatásait és brilliánsságát nagyon rontja. Már pedig tekintve az ilyen eljárás olcsóságát és azt az egyes esetekben rendkívül nagy előnyt, hogy vele pozitív képről közvetlenül pozitív másolatok készíthetők üvegre vagy bármely zselatinnal bevonható anyagra, hézagpótlónak i volna tekintendő oly eljárás, amely a kép alapját színtelenné tudná tenni anélkül, hogy ezen színtelenítés által a másolat brilliánssága szenvedne. I. I Ezt a feladatot sikerült megoldanunk az alább ismertetett eljárással, amely lényegileg abban van, hogy az exponált krómzselatinképet alkalmas festőanyagokkal való festés után ( 1. oly szerek behatásának vetjük alá, amelyek a fehér részeknek eddig elkerülhetetlen gyenge színeződését teljesen elszíntelenítik. 2. a kontraszthatások további fokozása végett az így kezelt képet újabb festésnek 40 vetjük alá és ezt a két műveletet váltakozva szükség szerint többször megismételjük, mindaddig, míg a kívánt teljes kontrasztot el nem érjük. Ezt az eljárást lényegének megfelelően 45 appoziciós eljárásnak nevezhetjük, mert több festést rakunk fel egymás után egymás fölé. Ilyen appoziciós eljárás bizonyos tekintetben például a guminyomás is, de ezzel szemben az appoziciós eljárás a ki- 50 vitel egyszerűsége, olcsósága, biztossága és az eredmény precizitása szempontjából azt a lényeges és nagy horderejű különbséget mutatja, hogy amíg a gumin,yornásnál a festett rétegeket a képnek mindig 55 újabb és újabb expozíciója után visszük fel egymásra, addig a jelen eljárásnál a kívánt hatást a kép egyetlen expozíciójával is sokkal tökéletesebben érjük el. Röviden összefoglalva tehát az eljárás 60 következőképen alakul: 1. A exponált és kellőképen kikészített krómzselatinlemezt a festékfürdőben megfestjük, mire csekély ko 11 trasztha tásíi képet kapunk. Most a képet oly módon ke- 65 zeljiik, pl. olyan vegyszer reávitelével, amely az illető festéket színteleníteni képes és ezt oly koncentrációban és ideig használjuk, hogy csak a gyengébben színezett részeket színteleníti teljesen, míg 70 az erősebben színezett részeket alig gyengíti. Ilyen módon már egyszeri kiegyengítéssel is az elő'bb minden kontraszthatás