85298. lajstromszámú szabadalom • Feladó- és felfogórendszer drótnélküli távírókhoz

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. IAÖTAB KIBÁLTI MjBt t SZABADALMI BIRÖSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 85298. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Feladó- és felfogórendszer drótnélküli távírókhoz. Dr. Dóriiig- Walter mérnök Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1921. évi december hó 24-ike. A találmány tárgya feladó- és felfogó­rendszer drótnélküli távírás céljára és azon alapszik, hogy egyenletesen elosz­tott kapacitáson át, mely esetleg a vezető 5 saját kapacitása is lehet, zárt idomú áramkört oly hullámhosszra hangolunk, amely pontosan, vagy közelítőleg a kör átmérőjének kétszerese. Ennélfogva az áramkörnek egymással szemközt fekvő 10 részein a fáziskülönbség 180°, úgy, hogy a vándorló hullámot az utána következő félrezgés amplitúdója erősíti. Ezen vi­szony a legkedvezőbb távolhatást eredmé­nyezi. mivel ekkor az áram által gerjesz­tő tett mező helyes fázisban rezeg és így teljesen k ihász n ál tat iik. Ha a találmány szerint a kört egyszerű vezetőből képezzük, úgy azt a nagy ön­rezgés folytán többnyire meg kell rövi-Í0 díteniink, ha a fent megadott méreteket fenn akarjuk tartani. Az ehhez szükséges kapacitás aránylag csekély ós így meg­felelően nagyobb feszültséget kell ki­bírnia, Azáltal, hogy több csoportot a S5 zárt gyűrűantenna mentén egyenletesen elosztva szorosan kapcsolunk, kényelme­sen oszthat juk f el az antennát több részre. Hogy ugyanazon antennával több hul­lámhosszal dolgozhassunk, az antennát 10 ismert módon hosszabbíthatjuk, vagy rö­vidíthetjük, ami akár kapacitással, akár pedig önindukcióval történhetik. Termé­w szetesen ekkor a hatásfok a sugárzás te-V kmtetében romlani fog, mert az egymás­•sal szemközt fekvő oldaliak fáziskülönb­sége már neim felel meg a fél hullám­hosszal egyenlő helyes térbeli távolság­nak. Azonban a kapacitások stb. meg­•ülelő elosztásával az. egyik irányban a Bázist a szemközt fekvő oldal térbeli tá­•plságával megegyezésbe hozhatjuk. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának néhány példaképem megoldása van fel­tüntetve. Az 1. ábra szerint (1) a gyűrűalakú 45 antenna, (2) jelzi a hangolásra szolgáló kondenzátorokat és (3) a generátort. A kör (x) átmérője megfelel a fél hullám­hossznak. Az irányítás tekintetében különösen 50 nagy hatást érhetünk el azzal, hogy a zártidomú vezetőt hosszúkás téglaalakban képezzük ki, amint ezt a 2. ábra mutatja, úgy, hogy csupán két egymással szem­közt fekvő oldal fekszik oly (x) távol- 55 ságban egymástól, amely a fél hullám­hosszal egyenlő. A zárjfidomú antennát célszerűen a ta­lajjal párhuzamos síkban helyezzük el, habár ez nem. feltétlenül szükséges és 60 alapjában véve tetszőleges ferde helyzet­ben is használható. A talajjal párhuza­mos elrendezés azért célszerű, mert ekkor aránylag alacsony póznákat vagy árbo­cokat használhatunk, amint ezt a 3. ábra 65 mutatja, amely szerint a (2) hangolókon­denzátorckkal felszerelt zárt (1) gyűrű­antenna erősáramú vezetékek számára használatos, csekély magasságú (4) póz­nákon vagy oszlopokon van vízszintesen 70 elrendezve. Ezen új antennaalakkal na­gyobb hullámhosszakat használhatunk, mint amilyeneket eddig" az antenna nagy­ságának korlátai megengedtek. Feltehető, hogy ily hosszabb hullámok alkalmazása 75 révén az ernyő- és elnyelőhatás folytán beálló veszteségek a periódusszáma hat­ványával csökkennek és ennélfogva a ha­tásfok jobb. További előny rejlik abban, hogy a fel- 80 lépő aintennafeszültségeik az eddigiekkel szemben aránylag alacsony értéken tart-

Next

/
Oldalképek
Tartalom