85184. lajstromszámú szabadalom • Bárminő éghető anyagra alkalmas kátránytalanító desztilláló generátor

. _ Megjelent 1934. évi május h ó 326 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85184. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Bárminő éghető anyagra alkalmas, kátránytalanító desztilláló generátor. Dr. Komonczy Gáspár bencés tanár Győr. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 19-ike. Lepárlási termékek képződése mellett égő tüzelőanyagok széngázai (00) csak azon esetben használhatók motorok hajtá­sára, ha a kátránytartalmat a gázok közül 5 eltávolítottuk. Ezen eltávolítás vagy úgy történik, hogy a kátránnyal fertőzött széngázokat izzó rétegen vezetjük keresz­tül, vagy pedig a kátránytartalmat a gáz­gyártásnál ismert berendezéssel választ-10 ják ki. Minthogy az utóbbi eljárás költsé­ges, az előbbi pedig nem megbízható és nem való bármely tüzelőanyagra, azért szerkesztettem jelen generátort, mely hi­vatva van az előbbi két eljárás jó tulaj-15 donságait egyesíteni, a rosszakat pedig ki­küszöbölni. Röviden jellemezve a talál­mány tárgya generátor a tüzelőanyagok bárminő fajára, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőanyagot — lepárlását megkönnyí-20 tendő — valamely szárítóban kiszárítjuk, még pedig vagy a kipuffogó gázok által, vagy ama gázok hőjével, melyeket valami módon le kell hűtenünk, az így kiszárított tüzelőanyaggal tápláljuk a generátort, 25 melyet részint az izzó réteg magasságá­ban, részint a lepárlási réteg szintjén úgy kötünk össze egy regenerátorral, hogy a generátor izzó rétegében fejlődött szén­oxidgázok a két összekötés helyén szabá-30 lyozható mennyiségben megosztva juthas­sanak a generátorból a regenerátorba, úgy azonban, hogy a generátor lepárlási réte­gét a regenerátorral összekötő csőbe szük­ség esetén egy hűtőt kapcsolhassunk be, 85 melyben a lepárlási rétegből származó gá­zok kondenzálható része lecsapódik. Esze­rint a generátor tulajdonképpen négy fő­részből áll: a szárítóból, a tulajdonképpeni generátorból, a regenerátorból és a hűtő-40 bői. A mellékelt rajzok közül az 1. ábra mutatja a generátort (G), a rege­nerátort (R), és a hűtőt (H), a 2. ábra jelzi az első ábrának A—B vo­nalán vett keresztmetszetét, a 45 3. ábra ugyanazt, mint az 1. ábra, csak a generátorba teljesen beépített regenerá­torral, a 4. ábra mutatja a szárítót, az 5. ábra ugyanazt, csak mas keresztmet- 50 szetben. A széngázképző generátor (G) (lásd 1. ábra) chamotte-tal bélelt tűzálló henger, melynek alsó részében rostély helyett tűz­állvány van, melynek részei: a hajtókar 55 (24) és kúpkerékáttétel (22) segítségével bármely irányban fordítható tűzállvány (18), melynek aljáról lapátok (20) csüng­nek alá a hamunak és a salaknak a hamu­lyukba (21) való söprésére. A tűzállvány 60 felett elhelyezett ferde rostély (17) volta­képpen csak fatüzeléshez alkalmas, kő­szénnél, barnaszénnél és tőzegnél mellő­zendő, hogy a salak a generátor fala és a . rostély, illetőleg a tűzállvány között össze- 65 törjön, a megmaradt salak pedig a gene­rátor alól kiálló lapátok közé jusson, ami­kor is a rádius irányára szögben elhelye­zett lapátok a hamut és a salakot a hamu­gödörbe sodorják. 70 A gázok a generátorból több nyíláson át távoznak. Az egyik (13) az izzó réteg ma­gasságában közvetlenül a regenerátorba (R) vezet és rajta a fojtószeleppel (11, 12) való fojtás arányában kizárólag forró 75 szénoxidgázok mennek át, míg a másik kettő (6, 8) mindkettő a generátor lepár­lási rétegéből ered és mindkettő egy hű­tőbe (H) megy, ahol a lepárlási termékek­kel telített gázok a hűtőnek külső (28) és 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom