85169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sokszorosítások előállítására
Megjelent 1934. évi május hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALM1 R f&ÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 85169. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Eljárás sokszorosítások eló'állítására. Hermáim Hurwitz & Co. cég- Berlin. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi augusztus hó 20-ika. Ismeretes egy eljárás, amelynél valamely alkalikusan reagáló tintának olyan folyadékkal való kölcsönhatása útján, amely egyéb anyagok mellett timsót vagy 5 más alumíniumsót tartalmaz, egy közömbös merev felületen latens írásjeleket kapunk, amely ellentétben a közömbös lap egyéb helyeivel, zsírfestékek, különös sen glicerintartalmú zsírfestékek felvétő telére képes. Feltaláló már most azt találta, hogy a latens, zsírfestókeket felvevő írásjelekhez, illetve képelemekhez vezető ezen reakció egész általánosságban fellép, ha 15 a lapon való előkészítést olyan fémsók oldataival foganatosítjuk, amelyek alkar liákkal, különösen ammóniákkal vagy más, tintaalkatrész gyanánt alkalmazandó anyagokkal oldhatatlan oxidokat, 20 illetve hidroxidokat vagy másfajta vegyületeket képeznek. így például azt találtuk, hogy ilyenfajta latens, zsírfestékeket felvevő írásjegyeket kapunk, ha a lapok előkészítése 25 vassókkal, különösen vasoxidsókkal, zinks ókkal, rézsókkal, ezüstsckkal, ónsókkal stb. történik. Mindenkor fellép a kicsapó tintával kontaktus útján előállított eredeti és a lapon keletkező írás-, illetve képelem 80 közötti viselkedésben a különbség, szemben a lap más részeivel. Feltaláló azonban továbbá azt találta, hogy ez a reakció akkor is foganatosítható, ha a közömbös lap helyett, amely 85 pl. homályos üvegből áll, olyan fémekből való lapokat alkalmazunk, amelyeknek sói, mint fent leírtuk, a kicsapó tintával adják a reakciót. Ez esetben szükséges a lapot akképpen előkészíteni, hogy a tinta által való kicsapásra alkalmas 40 sónak igen finom, meg nem mérhető rétege keletkezzék. Ezt az eljárást a következőkben néhány példával fogjuk megvilágítani. /. példa. 45 Veszünk pl. egy alumíniumlapot és ezt bedörzsöljük olyan folyadékkal, amely igen híg sósavból áll, mimellett a korábbi szabadalmakból ismeretes adalékok szintén jelen lehetnek. Ezzel a folyadékkal 50 a lapot bedörzsöljük, amennyire csak lehet megszárítjuk és ráhelyezzük az alkalikus, pl. ammoniákos tintával beírt eredetit. Ez utóbbi leemelése után alapba ismert módon zsírfestékeket hengerelünk 55 vagy dörzsölünk be, amelyekhez, éppen úgy, mint a régi szabadalmakban, glicerint is adhatunk. Az így előkészített lappal éppen úgy lehet nyomni, amint az a közömbös üveglapokra nézve ismeretes. 60 II. példa. Kellőképpen ezüstözött, pl. sárgarézből vagy vörösrézből való lapot olyan előkészítőfolyadékkal vonunk be és szárazra dörzsölünk, amely salétromsavat tartalf» 65 maz, igen erős hígításban. Ezzel a lappal az eredetivel való kontaktus után, ismert módon lehet nyomást végezni. III. példa. Lehetőleg tiszta vasból való csiszolt és 70 homályosított lapot be- és szárazra dörzsölünk olyan folyadékkal, amely csekély koncentrációban sósavat és kénsavat és kis mennyiségű salétromsavat tartalmaz és azután ismert módon érintkezésbe hoz- 75 zuk az alkalikus tintával írt eredetivel.
