85159. lajstromszámú szabadalom • Több részből összetett szétszedhető csőárbóc

_____ Megjelent 1934. évi május hó 187-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85159. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Több részből összetett, szétszedhető osőárbóc. Maimesmaiiiiröhren-Werke cég: Düsseldorf. A bejelentés napja 1922. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi március hó 19-ike. Igen nagy távolságban kifeszített elektromos vezetékek felvételére szolgáló árbocoknál igen nagy, vízszintes irányú igénybevételek lépnek fel. Ha ilyen árbocokat 5 egyetlen csőből vagy egymásba beszorított csőszakaszokból készítünk, akkor az ilyen árbocok hajlítási igénybevétel iránti szilárdsága korlátolt. Nagyobb igénybevételeknél az árbocok átmérője és falvastagsága 10 igen nagy kell hogy legyen és így az árbocok súlya igen nagy, aimi nehézségeket okoz a szállításnál, nevezetesen olyan vidékeken, ahol ezeket a nehéz egyes árbocrészeket embereken vggy állalokon kell 15 szállítani. Olyan árbocok készítése, melyek csúcsuk felé vékonyodnak, tehát lépcsősen keskenyedően képezendők ki, igen drága is és ezenkívül azok magassága tekintetében is korlátozva vagyunk, mint-20 hogy egyetlen csőiből álló árboc rendszerint csak 12—13 m hosszúságban állítható elő. Készültek továbbá ilyen, az említett célra szolgáló árbocok profilvasból is, úgyneve-25 zett rácsos árbocok alakjában. Ekkor azonban, hogy az egyes merevítések kihajlííási igénybevételét a megengedett határok közt tartsák meg, az árbocot többszörösen meg kellett osztani. Számos diagonális mereví-80 tést stb. kellett tehát használni. Az ilyen árbocok előállítása és fenntartása igen drága volt és ha szállítás céljából szótszedték azokat, gyakorlatlan munkásokkal nehezen lehetett ismét összeállítani, minthogy egyes 85 alkatrészeiket könnyen össze lehetett cserélni és azonkívül nagy támadási felületet is nyújtottak a szélnek. Az eddigi árbocok eme hátrányai a jelen árbocnál el vannak kerülve. Ez az árboc 40 több, pl. két, három vagy négy csőoszlopból áll, melyek egyes csődarabokból vannak összetéve és keresztkötésekkel vannak egymással egyesítve. Az árbocot képező csőtámasztékok vagy csőoszlopok azonban nem állanak egymással párhuzamosan, mint pl. a távíró vagy távbeszélővezetékek oszlopai, hanem az oszlop közepe felé hajlanak, úgy hogy az árbocnak fent, a csúcsán, kisebb az átmérője, mint lent, a talp végén Ezáltal igen kedvező igénybevétel 50 és ennek folytán jelentékeny anyagmegtakarítás érhető el a csövek átmérőjének és falvastagságának csökkenése következtében. Továbbá itt kevesebb keresztkötésre is van szükség, mint a profilvasakból ké- 55 szült rácsos árbocoknál, minthogy csöveknek jóval nagyobb a tehetetlenségi nyomatékuk, mint profilvasaknak. Mindent összevéve jóval kisebb árbocsúlyt kapunk, mint eddig, tehát kisebbek 60' a szállítási költségek és azonkívül kisebb a szélnek nyújtott támadási felület is. Az azonos elemekből készült kisebb árbocrészek könnyen szállíthatók embereken vagy állatokon és gyakorlatlan emberekkel 65-is könnyen összeállíthatók. Ugyanazon elemekből az é,pítés helyén kettős, tehát két csőoszloppal bíró árbocot, vagy három, vagy négy csőoszloppal bíró, háromszögvagy négyszögkeresztmetszetű árbocot le- 70-het készíteni, aszerint, amint azt az átviendő erő vagy a helyi viszonyok megkövetelik. Az egy és ugyanazon és pontosan azonosan méretezett alapelemekből álló árboctípusok megterhelési képessége szerint különböző lehet és a különböző viszonyokhoz alkalmazható. A kettős árboc méretei úgy számíthatók, hogy az egyik irányban az árboc a szélnyomás folytán fellépő egész húzóerőt fogja fel, míg a másik 80-