85137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges képződményeknek friss, megnemérett és tisztítatlan viszkozeből való előállítására
_____ Megjelent 1934. évi május hó 187-én. KAGYAR KIRÍLYI JBHH SZABADALMI BTRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 85137. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges képződményeknek friss, meg nem érett és tisztítatlan viskozeből való előállítására. Borzykowski Benno igazgató Cleveland. A bejelentés napja 1919. évi november hó 11-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1917. évi május hó 29-ike. A szak- és szabadalmi irodalom szerint (lásd pl. a 187369. számú német szabadalmi leírást), mesterséges képződményeknek viskozeből való előállítására oly viskoze-5 oldat szükséges, mely hosszabb tárolás, hevítés vagy efféle módon, bizonyos érési állapotot elért, illetve xanthogenatba 0 (0„ H,,Ob )4 02 4 ; C s/ xtí N a ,U(<J6 ti9 06 )t illetve Cs 6 : G iá' N a jent át; szükségesnek tartották továbbá, 3gy a nyers viskozét képződményekké aló átalakítása előtt ú. n. „tisztított" vis:ozévá alakítsák át. Azon nehézségeket, melyek az ily módon előkezelt viskoze „érésénél", illetve tisztításánál fellépnek, minden szakértő a gyakorlatból ismeri. Szintúgy ismeretes az a körülmény, hogy ennél az eljárásnál igen egyenlőtlen a végtermék. A jelen találmány tárgya eljárásra vo-20 natkozik friss (meg nem érett vagy kevéssé érett) és tisztítatlan viskozenalt közvetlenül mesterséges képződményekké, pl. fényes, hajlékony fonalakká egyszerű és olcsó módon való átalakítására és azon 85 E megfigyelésen alapszik, hogy még teljesen meg nem ércí í viskozetömegeket, tehát közvetlenül íeí oldásuk és leszűrésük után, kilünő cellulozeliydrátokká vagy xanth.ogenat-képződményekké lehet átalakítani, B0 ha az előbbiek számára lehetőleg híg savat, utóbbiak számára pedig lehetőleg telítet tsófürdőket alkalmazunk, mindkét esetben lehetőleg hosszú lecsapatási út biztosítása mellett. Ez a megfigyelés annyiban meglepő, 35 hogy eddigelé feltételezték (1. pl. a 725016. számú amerikai, illetve 2529/902. számú brit leírást), hogy csak tisztított viskozet lehet gyenge savakkal lecsapatni, míg a nyers viskozet. pl. ecetsavfelesleggel nem lehet 40 lecsapatni és a 716778. számú amerikai szabadalmi leírása szerint hét napos, 15.5° C-on megérett viskoze szükséges ahhoz, hogy belőle sófürdőkben, lecsapatás által, fonalakat létesítsünk. 45 Azonkívül meglepő és annyiban nagy ipari fontosságú, hogy a jelen találmány szerinti eljárás útján használható eredményekhez jutunk, ámbár csak gyengén savanyú vizet alkalmaznak lecsapató fürdő 50 gyanánt és lehetőleg nagy elvezetési sebességgel dolgozhatunk. Míg pl. egy normálisan előállított friss viskozemassza, 5%-os kénsav-lecsapató fürdő alkalmazása mellett, percenként 55 40 m-es elvezetési sebesség mellett, már a gyakorlatilag legrövidebb, 3 cm-es lecsapatási útnál csak zavaros, száradás után törékeny fonalakat szolgáltat, ugyanabból a masszából, 2.5—3%-os kénsavlecsapató- 60 fürdő, 25—30 cm-es lecsapatási út és 40 m-es elvezetési sebesség mellett, kitűnő sima fonalat kapunk, mely már nedves állapotban is aránylag szilárd és száradás után lágy és hajlékony marad. Az ilyen 65 fürdőben, mely 5%-nál kevesebb kénsavat tartalmaz, legalább 10 cm-es lecsapatási út szükséges folytonos koaguláció létesítésére. Ily módon oly cellulosehydrátfonalakat 70 kapunk, melyek nagy termelékenység mellett olcsó lecsapató szerekkel állíttatnak elő. Azt találtam továbbá, hogy az elfogadott
