85118. lajstromszámú szabadalom • Átlátszó ablakú levélboríték

>leíí.jelent 1934. évi május hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIftÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 85118. SZÁM. — XÍII/d. OSZTÁLY. Átlátszó ablakú levélboríték. Demignot Marc iparos Angoiileme. A bejelentés napja 1922. évi január hó 28-ika. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi február hó 28-ika. A madridi postaszabályok és egyezmé­nyek által megállapított, a kereskedelem­ben szokásos alakú, átlátszó ablakkal el­látott levélborítékoknak, vagyis oly levél-5 borítékoknak használata, amelyeknél az ablak a boríték hosszabb irányában van elrendezve, a leveleknek különleges, pon­tos, kényelmetlen és hosszadalmas hajto­gatását követeli meg és nagy posta esetén 10 különleges gépeket igényel a levelek haj­togatására. A találmány tárgyát tevő javítás célja, hogy az üzleti levélpapírnak normális 4-rétre való szokásos hajtogatását a mad-15 ridi postaszabályoknak és egyezmények­nek megfelelő különleges átlátszó ablakú boríték használata mellett lehetővé tegye. Ezen javítás abban van, hogy a borí­téknak különleges, derékszögű négyszög-20 alakot adunk és a levelet ezen borítók egyik részén rögzítjük, mi mellett belső ragasztás útján a boríték másik részét a levél számára hozzáférhetetlenné tesszük. A találmány továbbá magában foglalja 25 a boríték leragasztásának egyszerű foga­natosítás! módját. A mellékeit rajz a találmány szerinti borítékot példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra a boríték címzőlapjának nézete. A 80 2. ábra szintén nézet, mely a részben széthajtogatott boríték címzőlapját mu­tatja. A boríték az (a, b, c, d) derékszögű négy­szög alakú, melynek rövid (a, b) és (c, d) 35 oldalainak hossza a kereskedelemben, szo­kásos alakú boríték hosszabb oldalának felel meg, míg (a, d) és (b, c) oldalai tet­szésszerinti hosszúak. A boríték hosszá­ban a szabályoknak megfelelően: az átlát­szó (B) ablakkal van ellátva, mely 40 alatt a levélpapiros lapjára írt címzés lesz látható. Az (A) boríték cím- és hátlapja a két (Al) és (A2) pontban vagy pedig oly mó­don elrendezett (Al, A2) vonal mentén 45 van leragasztva, hogy az (Al, A2) egyenes és a (c, d) oldal közötti távolság a keres­kedelemben használatos boríték rövid ol­dalával egyenlő. Ezen ragasztásnak kö­szönhető, hogy a borítékba helyezett pa- 50 piros az (Al, A2) vonalnál fel van tartóz­tatva és így mozdulatlanul el van he­lyezve a (c, d, e, f) a kereskedelmben szo­kásos alakú boríték nagyságával egyenlő térben oly módon, hogy a normálisan 55 4-rétre összehajtott levél címzése az át­látszó (B) ablakkal szemben van, és ott. biztosan meg is marad. A boríték cím- és hátlapja összeragasz­tásának egy gyakorlati foganatosítása 60 abban van, hogy a boríték (C) szárnyai­nak mindegyikére a (Cl) ívalakú bevágá­sokat alkalmazzuk, oly módon, hogy a nagy (D) szárnynak a kis (C) szárnyakhoz való ragasztásakor a (D) szárny gumizott (Dl) 65 szélei pontosan az (Al) és (A2) pontokban ragadnak a boríték címlapjához. Kézenfekvő, hogy a találmány nincs korlátozva az ismertetett foganatosítási részletekre és hogy megvalósítható bár- 70 mely, ugyanazon az elven alapuló válto­zatban, vagyis a borítéknak az (Al, A2) vonal mentén való egyszerű belső ragasz­tása útján a kis oldalszárnyak (Cl, C2) ki­vágásai hozzájárulásával vagy ezek nélkül. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom