85096. lajstromszámú szabadalom • Javított beton és eljárás ennek előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jfflHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85096. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Javított beton és eljárás ennek előállítására. Gödi di Godio Alberto gróf gyáros Genua, mint Longan y Senan Emilio mérnök Calle del AiTaboJ-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1920. évi november hó 24-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1914. évi július hó 27-ike. Jelen találmány oly cementeknek vagy hidraulikus mészeknek kezelését célzó el­járásra vonatkozik, melyek szabad meszet tartalmaznak, vonatkozik továbbá az így 5 nyert terményből készített betonra, mi mellett főcélja az, hogy annak hidraulikus voltát, vagyis ülepedő erejét növeljük és azt mellesleg útburkolásra való legjobb állapotba ihozzuk, továbbá mindenféle szer-10 kezetek, ide értve víz alatti szerkezeteket is, létesítésére felhasználjuk. A szabad mész, mely a cementben vagy hidraulikus mészben tartalmaztatik, azon alkatrész, mely annak hidraulikus voltát 15 csökkenti, ha azonban a szabad meszet, szilikátokat és aluminátokat tartalmazó anyagokkal való reakcióra késztetjük, ezen hátrányt kiküszöböljük. Azon alkat­részeket, vagyis vegyületeket, melyek a 20 cementnek vagy hidraulikus mésznek hid­raulikus voltát, vagy ülepedő tulajdonsá­gát befolyásolják, a következő képletek határozzák meg: 1. 2CaO, Si 02, 25 2. CaO, A12 03 . Eddig is megkísérelték, hogy a szabad mészre belhassanak olyképen, hogy kalci­nált agyagot, puzzolánt és más hasonló anyagokat adtak a cementhez vagy 80 hidraulikus mészhez, azonban a gyakorlat­ban azt találták, hogy a termény hidrauli­kus volta az ily adalékok által nem na­gyon javíttatik meg. Jelen találmány szerint már most a 85 cementben vagy hidraulikus mészben levő szabad meszet gránitnak vagy dioritnak megfelelő mennyiségével hozzuk vegy­hatásra, mely legalább is 2 óra hosszat kb. 1000° C-on hevíttetett és finom porrá ala­kíttatott át. Ha gránitot vagy dioritot ily 40 módon hevítettünk, azt találjuk, hogy a benne lévő hatékony szilikátok aránya nö­vekedett és hogy az anyag porlaszthatóbb jellegűvé vált, úgy, hogy igen finom porrá alakítható át. A por olyan, hogy ha azt a 45 cementtel vagy hidraulikus mésszel benső­leg keverjük, a szilikát a szabad mészre igen hatásos módon hat be. A magas hő­fokon tényleg oly molekuláris alkatot idéz elő, mely az eredeti anyagétól teljesen el 50 térő és az ily módon való kezelés után, nincs az anyagnak hajlandósága, hogy eredeti állapotába visszatérjen. A találmány világos megértetésére és teljes foganatosíthatóságára azt a mellé- 55 kelt rajz kapcsán írjuk le részletesebben, mely a gránit vagy diorit kezelésére alkal­mas, gázhevítette kemence foganatosítási példáját tünteti fel. A példaképen feltüntetett (a) kemence, a 60 hajlított (b) csőből áll, mely gázlánggal áll érintkezésben. A (b) cső öntött vasból vagy más alkalmas anyagból lehet ké­szítve és annak a kemence (al) tűzszekré­nyének közelében lévő része (a2) tűzálló 65 anyagból álló burkolattal vagy köpennyel van fedve. Alkalmas szájnyílások, vagy más efféle szervek vannak elrendezve, me­lyek a kezelendő anyagon át a (b) csőben légáramot idéznek elő. A kemence külön- 70 böző részeinek méretei és részletei a körül­ményekhez és a kemence kívánt hozadéká­hoz képest változtathatók. Rendes körülmények között azonban a (b) cső hossza ne legyen nagyobb 7 m-nél 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom