85074. lajstromszámú szabadalom • Kézi talajmívelő kapa

Megjelent 1934. év i május hó 15-én . MAGTAi: KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85074. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Kézi talaj mívelő kapa. Józsa Károly nyűg-, polg. isk. igazgató Szeged. A bejelentés napja 1923. évi március hó 1-je. Mint ismeretes, az eddig használatban levő kapák azzal a hátránnyal bírtak, hogy élük egy-két órai használat után eltom­pult, minek következtében a gazt nem 5 irtották ki tökéletesen. Különösen a tarack és ehhez hasonló kemény gyökérzetű évelő gyomok pusztításánál dolgoztak ezek na­gyon silány eredménnyel. Ezzel szemben jelen találmány tárgyát 10 oly házi talajmívelő kapa képezi, melynek éle hosszabb használat után sem tompul el, minthogy a kapát munka közben nem vág­juk bele minduntalan a talajba, hanem abban egyszerűen végighúzzuk. 15 A találmány lényegében abban áll, hogy a kapakést kengyelszerűen meghajlított lemez alkotja, melynek szabad végei fél­hüvely alakban vannak kiképezve és a kengyelhez szögben csatlakozó nyélre van-20 nak ráerősítve, mimellett a kengyel alsó lapja csipkézett fogakkal bír, oldallapjai pedig ferdén le vannak csapva és úgy a csipkézett alsó lap, valamint az oldallapok mellső élei ki vannak élesítve olycélból, Í5 hogyha a kapát a földben végig húzzuk, a kés a talajt porhanyítsa és az útjába eső gazt kiirtsa. A találmány tárgya a mellékelt rajzon két példaképen felvett kiviteli alakban JO van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kapa távlati képe, a 2. ábra ugyanannak az oldalnézete, a 3. ábra ugyanannak felülnézete, végül a 4. ábra a kapa egy másik kiviteli alakjá­{5 nak távlati képe. A kapakés vékony acéllemezből kengyel­szerűen van meghajlítva (1., 2. és 3. ábra), mely kengyelnek szabad (1) végei hüvely alakban vannak kiképezve és a kengyelhez szög alatt csatlakozó (2) nyélre vannak rá- 40 erősítve. A kengyelnek alsó (3) lapja mellső részén a (4) fogakkal bír, az (5) oldallap­jai pedig ferdén le vannak csapva és úgy a (4) fogak, mint az (5) oldallapok elülső (6) éle, ki vannak élesítve, hogy a földbe 45 könnyen behatolhassanak. A találmány szerinti kapakést a követ­kezőkép használjuk: A kapát a földbe vájva egy bizonyos szög alatt (2. ábra) a veteménysorok között végighúzzuk, ami- 50 kor is annak élei a beléjük akadt gazokat kiirtják és a kapa lapjai között áthaladt földet porhanyítják. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a kapa­kést alkotó kengyelnek úgy az alsó (3) 55 lapja, mint a felső (7) lapja, mellső szélén (4) fogazással bír. Az (5) oldallapok kés­szerűen vannak kiképezve ívesen hajlított (8) vágóéllel. Végül a kengyel (3) alsó lap­jából az egymás mellett párhuzamosan el- 60 rendezett (9) kések nyúlnak ki. Amint ezen kapát a talajon végighúzzuk, a (3) és (7) lapok fogazott élei a talajt felvágják és az útjukba kerülő gazt kiirtják. A kengyelen átbújó föld most a (9) kések közé kerül, 65 ahol tökéletesen porhanyítódik. Ha a ka­pát megfordítjuk, a (9) késeket gereblye gyanánt használhatjuk. Előnye a találmány szerinti talajmívelő kapának, hogy teljesítőképessége három 70 közönséges kapa teljesítőképességének fe­lel meg és a talajt mindenütt egyenletes mélységben munkálja meg, azonkívül a nedves talajt nem forgatja a föld felszínére és így a talaj víztartalmából semmit sem 75 veszít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom