85070. lajstromszámú szabadalom • Karburátor

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^||Í|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85070. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY Karburátor. Juhász Kálmán gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 5-ike. A jelen találmány tárgya oly karburá­tor, mely az atmoszferikus levegőnek ál­landó sűrűsége mellett a motor fordulat­számától ós terhelésétől függetlenül ál-5 landó összetételű keveréket szolgáltat. A jelen találmány a karburátoroknak azon csoportjába tartozik, amelyeknél úgy a benzinfúvóka, mint a légnyílás kereszt­metszete üzemközben állandó, melyeknél 10 tehát a különböző terheléseknél és for­dulatszámoknál úgy a benzin, mint a le­vegő sebessége változó. Ezen karburátorok eddigi alakjainál a benzin kiömlését ugyanazon nyomás-15 különbség idézi elő, mint a levegő áramlá­sát. Minthogy azonban a benzin kiömlése a nyomáskülönbségnek más függvénye, mint a levegő áramlási sebessége, tehát ezen karburátoroknál a keverési arány 30 nem állandó, hanem a nyomáskülönbség függvénye. A függvény természete olyan, hogy nagy nyomáskülönbség, tehát nagy légsebesség mellett a keverék benzin­dúsabb, mint kis nyomáskülönbség, illetve 25 légsebesség esetén. Ezt a hibát küszöböli ki a jelen talál­mány azáltal, hogy ennél a benzin kiömlé­sét előidéző nyomáskülönbség más, mint ami a levegő áramlását előidézi. 80 A találmány tárgyát képező karburátor vázlatos rajzát az ábra tünteti fel. (1) a ventúri csőalakú főlégvezeték, mely (a) végével az atmoszférába nyílik, (c) vé­gével pedig a motor szívóvezetékéhez csat-85 lakozik. Ugyanennek (b) torkába nyílik az U alakú (2) melléklégvezeték, mely másik végével a (4) csap útján vagy az atmosz­férával, vagy az atmoszférától különben elzárt (5) úszóedény légterével, vagy mind-40 kettővel tetszésszerinti arányban hozható összeköttetésbe. A benzin a (3) nyíláson vagy nyílásokon át, hol a melléklégveze­ték előnyösen ventúriszerű konvergens­divergens szűkületet képez, a mellékveze­tékbe ömlik a (6) csövön át. A (3) nyílás 45 előnyösen a benzinnívó alatt foglal helyet. Az úszóedény légtere a (8) csap közvetíté­sével vagy az atmoszférával, vagy az (1) légvezeték motor felé eső tágulatával, vagy mindkettővel különböző arányban hozható 50 összeköttetésbe. Ezen elrendezés következtében az a nyo­máskülönbség, mely a benzin kiömlését előidézi, különbözővé tehető attól, ami a levegő áramlását előidézi. A levegő áram- 55 lását a (Pa) atmoszféranyomás és a (Pb) toroknyomás különbsége idézi elő. A ben­zin kiömlését pedig az a különbség, amely az úszóedény légterének (P5) nyomása és a (3) kiömlőnyílásnál uralkodó (P3) között 60 fennáll. A (P5)-öt és ennek útján a (P3)-at is a főlégvezeték (e) végén uralkodó és a motor terhelésétől és fordulatszámától függő (Pc) nyomás befolyásolja, még pe­dig oly értelemben, hogy kisebb (Pc)-nél, 65 ill. nagyobb légsebességnél a benzin ki­ömlését előidéző nyomáskülönbség nem nő oly mértékben, mint a levegő áramlását előidéző (Pa—Pb) nyomáskülönbség. A (4) és (8) csapok megfelelő állításával elérhető, 70 hogy változatlan atmoszférasűrűség mel­lett a (Pc) fékező befolyása éppen kompen­zálja a benzin túlságos sebességnövekedé­sét, minek következtében a karburátor ál­landó összetételű keveréket szolgáltat. 75 A motor indítása alkalmával az ökonomi­kusnál nagyobb benzintartalmú keverékre van szükség. Ezen célból a (3) benzin­kiömlőnyílás a benzinnívó alatt van elhe­lyezve, minek következtében a motor nyu- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom