85041. lajstromszámú szabadalom • Tűzszerszám

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85041. SZÁM. II/g". OSZTÁLY. Tűzszerszám. Dr. Grossmaun I Ians veg-yész Zürich. A bejelentés napja 1922. évi május hó 6-ika. Az ismeretes gyufákat és viasz,-, vagy paraffingyertyácskákat rendszerint fából, vagy papírból készült tartályokba szok­ták csomagolni. Ezen gyújtóknak hosszú-5 kás alakja volt, melyeknek egyik végére volt rögzítve a tetszés szerinti érdes felü­leten, vagy egy külön e célra előkészített felületen súrlódás révén meggyújtható gyujtómasszából képezett fej. A fej lángja 10 a szárra terjedt át, mely azután még egy darabig tovább égett. A szár tehát nem­csak a tulajdonképpeni lángot szolgáltatta, hanem tartó- vagy hordozó gyanánt is szolgált. Hogy a gyújtófej lángja az ég-15 hető szárra átvitessék, fából, vagy papír­ból készült szárak esetén segédanyagot, rendszerint paraffint is kellett alkalmazni. Ügy a gyufáknak, vagy gyertyácskáknak maguknak, mint tartályaiknak gyártása 20 aránylag bonyolult gépeket igényelt. A jelen találmány tárgya olyan tűz­szerszám, mely az ismeretes tűzszerszá­mokhoz képest úgy a gyártás, mint a tar­tályba betölthető égőtestek száma tekinte-25 tében előnyökkel bír. A találmány lényege gyujtómasszával teljesen bevont égőtestek pl. gyujtólabdaosok, kockák, lapocskák stb. befogadására alkalmas tartálynak ós e tartályon az égőt estek számára kiképe-30 zett dörzsfelületnek kombinációja az égő­testeket használat közben rögzítő, tehát egy égőtestnek a tartályból való kiszedé­sére, az égőtestnek meggyújtására és az égés közben való tartására szolgáló szer-85 vekkel. Bárhol meggyújtható égőtestek al­kalmazása esetén a tartályon nem kell dörzsfelületet kiképezni, mert ez csak biz­tonsági égőtestek alkalmazásakor szüksé­ges a különleges d örzs f e 1 ill et anyagra való tekintettel. A tartályból az égőteste- 40 ket kényelmesen lehet a fogóval kiszedni s azután egy tetszés szerinti, vagy külön e célra kikészített dörzsfelületen meggyúj­tani. A meggyújtás után az égőtest a fo­góban nyugodt lánggal ég tovább, közön- 45 séges gyufa módjára elfújható, vagy tel­jesen elégethető. Az égési maradványt épp úgy dobhatjuk el, mint a gyufaszárat. A fogót használat után visszahelyezzük a tartályba vagy dobozba. Ügy a tartály- 50 nak, mint a fogának különböző alakja le­het. A tartályt az ismert gyufadobozok módjára úgy kell kiképezni, hogy az egyes égőtesteket könnyen lehessen kiszedni, és hogy a használatlan égőtestek a tárolás- 55 kor, a szállításkor, vagy a zsebben való hordáskor ki ne hullhassanak. A tartály tetszés szerinti anyagból készülhet s me­rev üreges teret képezhet úgy, hoigy feles­legessé válik a dobozgyártás azon nehéz- 60 kes művelete, mely a ládikának a hü­velybe való betolására szolgál. Minthogy a tartályt nem kell tolófióko­san kiképezni s amellett a tartályba álta­lában jóval több égőtestet lehet betölteni, 65 mint az ismert gyufadobozokba gyufát, ajánlatos úgy a tartályt, mint a fogót tar­tós használatra alkalmasan kiképezni úgy, hogy állandó használat esetén csak az el­használt égőtesteket kelljen pótolni. 70 A találmány szerinti tűzszerszámnak az égőtestet a tartályból kiszedő, meggyújtó és tartó fogója célszerűen két egymáshoz képest mozgékony részből és egy ezek közé iktatott s ezeket eredeti helyzetükbe 75 szorítani igyekvő rugóból áll. A fogó egyik része célszerűen hüvelyszerű, melynek hosszán tolódhat el a rugó ellenére a másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom