84990. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hevítés által működő higanykapcsoló

Megjelent 1934. évi inst.jns lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84990. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Elektromos hevítés által működő higanykapcsoló. Bayerische Elektrizitats-Industrie Rott & Co. cég' München. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi március hó 3-ika. Az elektromos hevítés útján működte­tett higanykapcsolók hátránya, hogy a hi­ganynak egy nyomóközeg elektromos he­vítése által bekövetkező kiszorítása gyor-5 sabban megy végbe, mint a lehűlés folytán nyugalomba való visszatérése. Ennek megfelelően az elsőnek emlí­tett folyamatnak megfelelő árammeg­' szakítás gyorsabban megy végbe, mint 10 az újrabekapcsolás. Ezen hátrány kiküszö­bölésére javasolták, hogy a kapcsoló edényt, illetve a higanyteret úgy alakít­sák, hogy a nyomóközeg a fűtési periódus alatt a higanytöltés egyik oldaláról a má-15 sik oldalra áramolhasson, úgy, hogy vál­takozó nyomások állanak elő, melyek a higanytöltésnek a záróhelyzetbe való visz­szafutását meggyorsítani képesek. Ez a nyomóközegkiegyenlítés azonban söha-20 sem megy végbe oly pontossággal, mely a kapcsolónak állandóan megbízható mű­ködését vonná maga után. Egynéhány kapcsolási folyamat után a nyomóközeg oly eltolódást szenved, mely a kapcsoló 25 működését megszünteti. Ennek az elkerülésére a találmányt ké­pező kapcsolónál a higanytér a nem fű­tött oldalon rugalmas Ivagy rugalmasan mozgó fal által el van zárva, mely fal a 50 kiszorított higany nyomása alatt elgör­bülhet vagy eltolódhat és ezáltal feszült­ségi állapotba jut, mely a fűtés kiiktatása után a higanytöltésnek a záróhelyzetbe való visszavitelét elősegítő hozzájáruló $5 nyomás alakjában nyilvánul meg, úgy, hogy a kapcsoló gyorsabban zár, mint ki­zárólag a lehűlés hatása alatt. A találmányt képező kapcsoló a csatolt rajzon példakép vett foganatositási alak­jában van feltüntetve és pedig az 40 1. ábrán zárt áramkörrel, a 2. ábrán pedig megszakított áramkörrel. A kapcsoló az U-alakú (a) csőből áll, mely végein két, körülbelül egyenlően mé­retezett zárt (b) és (c) edénybe megy át. 45 Az egész test pl. üvegből készülhet. A (b) edénybe az (a) cső .a (d) csőcsonkkal tor­kollik be, mely tűzálló anyagból, pl. kvarc­ból áll, hogy elektromos megszakítási szik­rák gyújtó hatásának ellenálljon. A (b) 50 edénybe a (d) csőcsonktól csekély távol­ságban az (e) dugasz van behelyezve, mely oly anyagból, pl. aszbesztből áll, mely gáz­alakú vagy hígfolyós közeget keresztülbo­csát, a higannyal szemben ellenben tömít. 55 A (b) edény felső végén az (f) elektróda van bevezetve, mely az (e) dugaszon át­hatoló és a higannyal szemben érzéketlen vezetőben, pl. a (h) vasdrótban végződő (g) fűtőtestbe megy át. Az (a) csőbe má- 60 sodik pólus gyanánt az ugyancsak hi­gannyal szemben érzéketlen vezetőből álló (i) elektróda van behelyezve. A (c) edénybe az (a) cső ellenében való elzárás gyanánt körülbelül az (e) dugasz magas- 65 ságában a (k) membrán vagy rugalmasan eltolható fal, pl. az (1) gyűrű fölé húzott gumihártya van tömítetten behelyezve, mely nyomáskiegyenlítés céljából kitá­gulhat vagy eltolódhat, azonban úgy hi- 70 gannyal, mint más folyékony vagy gáz­alakú anyagokkal szemben tömít. A (b) és (c) edények az (e) dugasz, illetve (k) fal fölött a hő által kitáguló gázalakú vagy folyékony anyaggal vannak megtöltve. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom