84983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízmentes magneziumklorid előállítására

^ . Megjelent 1934. évi május hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84983. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás vízmentes mágnéziumklorid előállítására. Asheroft Edgár Artúr elektrokemikus-mérnök London és Plumley (Nagy-Británnia). A bejelentés napja 1917. évi szeptember hó 1-je. Nagybritániai elsőbbsége 1916. évi szeptember hó 12-ike. A jelen találmány tárgya eljárás víz­mentes mágnéziumklorid előállítására, amely abban áll, hogy klórgázt mágne­ziumoxidra, mágneziumkarbonátra, vagy 5 általában valamely oxid- vagy oxigéntar­talmú mágneziumvegyületre, illetve ilyen vegyületek keverékére, mint lebegő álla­potban, keverékben vagy oldatban lévő nyersanyagra engedünk hatni egy olvasz-10 tott közegben, mimellett előnyös a reakció­meleget felhasználni a reakcióanyag szük­séges hőmérsékletének fenntartására, amely célból ajánlatos a reakcióanyaghoz a reakció exothermikus jellegének fokozá-15 sára hozagokat adagolni. A nyersanyag gyanánt alkalmazandó mágneziumvegyületet tetszőleges módon kaphatjuk. Lehet pl. erre a célra őrölt és gyengén égetett mágnezitet használni. 20 Másrészt tetszőleges forrásból származó száraz klórgázt alkalmazhatunk. A re­akciót előnyösen egy vastartályban foga­natosítjuk, amely belül keményre égetett, gondosan tömített és mágneziacement-25 habarccsal összekötött mágneziatéglákból álló béléssel van ellátva és belül a fenék felé, ahol a klórgáz számára egy védett fú­vóka van elrendezve, kúpalakban végző­dik. Csekély távolságban a tartály fe-80 neke fölött lecsapolónyílás van a meg­olvadt mágnéziumklorid számára al­kalmazva, úgy, hogy lecsapolásnál a tar­tály nem ürül ki teljesen, hanem a forró reakciótömegnek egy lesekély része abban |85 visszamarad, oly célból, hogy az a követ­kező fúvóművelet megindítására olvasztott közeget képezzen. Lehet azonban a reakció­tartályt a kiürítéshez bukhatóan is elren­dezni. A normális munkahőmérséklet 700—900° 40 C között fekszik. Valamennyi reakció­folyamat egész összességében előnyösen exothermikus jellegű és a hőmérséklet sza­bályozható azon mérték által, amelyben a klórgázt befúvatjuk és egyidejűleg a mág- 45 neziumvegyületet bevezetjük. Az illó ter­mékek kondenzátorhoz vezethetők, vagy más alkalmas módon felfoghatók és kezel­hetők. Ha mágneziumoxidot egyedül kezelünk 50 ilyen módon a reakciótartályban klórgáz­zal, akkor a reakció ilyenformán megy végbe: MgO + Cl2 = MgCL + O. (—147 nagy kalória) (+150 nagy kalória) 55 Ennél a reakciónál csak kevés szabad hőfölösleg marad és ezen okból itt meglehe­tősen nehéz a reakciót a tartályban, amely­hez bizonyos önmelegítés gyakorlatilag ok­vetlenül szükséges, eredményesen fogana- 60 tosítani. Ennélfogva szükséges a nyersanyaghoz olyan alkalmas hozagot hozzáadni, amely a klórgázzal vagy a mágnézia oxigénjével, vagy mind a kettővel a reakciómelegnek 55 észrevehető emelkedését létesíti; ily mó­don az említett reakciófolyamat gyakorla­tilag eredményesebbé és gazdaságosabbá tehető. Ilyen értelemben való hozag gya­nánt alkalmazható például valamely fém­szulfid, feltéve, hogy az emellett keletkező, kevert kloridok egymástól könnyen elkü­löníthetők, vagy a mágnéziumklorid szán­dékolt használatánál ezzel együtt zavarta­lanul alkalmazhatók. A természetes ólomfényle és a tiszta cinkfényle ezen hozag jó példái. Ebből a szempontból kiindulva, veszünk 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom